Ugrás a tartalomhoz

HMAS Melbourne (könnyűcirkáló)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HMAS Melbourne
HajótípusKönnyűcirkáló
NévadóMelbourne
ÜzemeltetőAz Ausztrál Királyi Haditengerészet zászlaja Ausztrál Királyi Haditengerészet
HajóosztályTown osztály
Pályafutása
ÉpítőCammell Laird (Birkenhead)
Építés kezdete1911. április 4.
Vízre bocsátás1912. május 30.
Szolgálatba állítás1913. január 18.
Sorsa1929-ben szétbontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás5400 t
Hossz139,25 m
Szélesség15,2 m
Merülés6 m
Sebesség23,2 csomó (43 km/h)
Fegyverzet
  • 8 db 152 mm-es ágyú
  • 1 db 76 mm-es ágyú
  • 4 db 47 mm-es ágyú
  • 2 db 7,6 mm-es Maxim gépágyú
  • 8 db 7,6 mm-es Lewis gépágyú
  • 2 db 533 mm-es torpedóvető cső

Legénység485 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz HMAS Melbourne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A HMAS Melbourne az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik Town osztályú könnyűcirkálója volt, melyet az angliai Birkenheadben épített a Cammell Laird hajógyár. A hajó építését 1911. április 4-én kezdték, vízre bocsátására pedig 1912. május 30-án került sor. A könnyűcirkálót 1913. január 18-án állították hadrendbe.

Szolgálata

[szerkesztés]
Az első árbócról jól láthatóak a hajó hátsó részén lévő 152 mm-es ágyúk

1914-ben a Melbourne is részt vett a német SMS Emden könnyűcirkáló üldözésében, de végül a HMAS Sydney-nek sikerült megküzdenie a német cirkálóval. 1914 és 1916 között a hajó szolgált Észak-Amerika partjainál, valamint a Karib-térségben is. 1916-ban az ausztrál cirkáló az Északi-tengerre került, ahol csatlakozott a Nagy Flottához, aminek a háború végéig tagja maradt.

Az első világháború után a Melbourne-t a tartalék hajók közé sorolták, ezért 1915. augusztus 5. és 1920. április 14. közt, majd 1924. szeptember 29. és 1925. október 8. között tétlenül állt a Sydney-i kikötőben. 1928. február 9-én a hajót átküldték Sydney-ből az angliai Portsmouth-ba, ahová április 12-én érkezett meg. 1928 decemberében a hajót leselejtezték és eladták a Rosyth-i Alloa Shipbuilding Company-nek a fém részek újrahasznosítása céljából. A bontást 1929-ben kezdték meg.

Források

[szerkesztés]