Hűvös László
| Hűvös László | |
 | |
| Pályája elején, 1910-ben a Latham mellszoborral | |
| Született | 1883. július 3.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. április (88 évesen) New York |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Hűvös Kornél |
| Szülei | Hűvös József |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Botfai Hűvös László (Budapest, 1883. július 3.[2] – New York, 1972. április) szobrászművész, gyógyszerész, Hűvös József fia, Hűvös Kornél drámaíró és Hűvös Iván zeneszerző testvére.
Élete
[szerkesztés]Hűvös József (1848–1914) jogász, közlekedési szakember és Heller Mária (1848–1918) gyermekeként született izraelita vallású családban. Középiskolai tanulmányait a VIII. kerületi községi főreáliskolában végezte, ahol 1901-ben érettségizett.[3] A Budapesti Tudományegyetemen 1906. április 19-én szerezte meg gyógyszerészi oklevelét. 1912-ben patikaengedélyt kapott a budapesti Garay téren,[4] s 1948-ig tulajdonolta az ott megnyílt Garay gyógyszertárat.
Festészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalannál, majd Ferenczy Istvánnál végezte. Ezt követően Münchenben tanult Bader Vilmosnál. 1909-ben áttért a szobrászatra. Zala György tanácsára Párizsba ment, ahol Rodin megnézte a szobrairól készült fényképeket és azt tanácsolta számára, hogy komolyabban foglalkozzon a szobrászattal. Az 1910-es évek elejétől szerepelt kiállításokon: 1910-ben a Grand Palais tárlatán állított ki nagy sikerrel, amelyet a Société des Artistes Français rendezett. Korának művészeti életében jelentős feltűnést váltott ki a Szent Kristófról mintázott szobra. 1913-ban visszatért Magyarországra, s ettől az időszaktól mint portrészobrász működött. A Beethoven és Puccini büsztjei az Operaház előcsarnokába kerültek.[5] 1946-ban az Egyesült Államokban telepedett le.[6] Művei közül több megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében, illetve Budapest több pontján.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa kunágotai Vajda Ilona (1886–1944), Vajda Lajos és Wallfisch Róza lánya, akit 1908. december 30-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[7] Felesége 1944. július 1-jén a Wesselényi utca 44. szám alatt öngyilkos lett.
Gyermeke
- Hűvös Kornél László (1913–1998). Felesége Ledniczky Anna (1922–?).
Kiállításai
[szerkesztés]Egyéni kiállítások
[szerkesztés]- Fränkel-szalon, Budapest (1932)
- Ernst Múzeum, Budapest (1934)
Művei
[szerkesztés]- Wodianer Albert-emlékmű (1912) XII. kerület, Diósárok u. 1.
- I. világháborús emlékmű (1929) VII. kerület, Péterfy Sándor u. 8.
- Anyai szeretet (1937) II. kerület, Vérhalom tér
- Krisztus sírbatétele (1938) XXII. kerület, Dózsa György út (templomhajóban)
- Berlioz mellszobor (1959) X. kerület, Csajkovszkij park
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hűvös László, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06705.htm
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1045/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ VIII. kerületi községi főreáliskola (Budapest, 1906)
- ↑ „Uj patikák”, Világ, 9. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ „Beethoven márvány mellszobra”, Az Újság, 1911. december 2., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. január 29.)
- ↑ Bevándorlási ív
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1611/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
Források
[szerkesztés]- Életrajza Archiválva 2023. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben az artportal.hu oldalon
- Hűvös László (gyogyszeresztortenet.hu)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Salamon Sándor: Botfától New Yorkig (2014. december 11.) Zalai Hírlap, 70. évfolyam, 288. szám
