Hópelyhecske
Hópelyhecske | |
Eredeti nyelv | orosz |
Alapmű | The Snow Maiden |
Zene | Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov |
Szövegkönyv | Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov |
Felvonások száma | 4 |
Főbb bemutatók | 1881 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hópelyhecske témájú médiaállományokat. |
A Hópelyhecske (egyes fordításokban Hópehelyke) Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij színműve nyomán komponált négyfelvonásos operája, amelyet 1882. február 10-én mutattak be Szentpétervárott.
Az opera szereplői és helyszínei
[szerkesztés]Szereplő | Hangfekvés |
---|---|
Tavasz tündér | mezzoszoprán |
Fagy király | basszus |
Hópelyhecske | koloratúrszoprán |
Az erdő szelleme | tenor |
Bakula, koldus | tenor |
A felesége | mezzoszoprán |
Berengyej cár | tenor |
Bermjata, bojár | basszus |
Lel, pásztor | alt |
Kupava, egy gazdag polgár lánye | szoprán |
Mizsgir, gazdag kereskedő | bariton |
Első hírnök | tenor |
Második hírnök | basszus |
Egy nemes ifjú | mezzoszoprán |
- Kórus: bojárok, a cár kísérete, énekesek, zenészek, pásztorok, erdei szellemek, Tavasz tündér kísérete.
- Történik: Berengyej cár országában, mesebeli időkben.
- Az opera színhelye: Előjáték: az erdő mélyén; I. felvonás: egy falu főtere; II. felvonás: csarnok a cár palotájában; III. felvonás: erdei tisztás; IV. felvonás: Jarilo király völgye.
- Játékidő: három óra.
Az opera cselekménye
[szerkesztés]Előjáték
[szerkesztés]Fagy király és Tavasz tündér az emberek közé készülnek küldeni lányukat. Azt remélik, hogy Jarilo napisten így nem fog rátalálni Hópelyhecskére és nem tudja majd felolvasztani. A kislány kacagva csatlakozik az erdőn átvonuló emberekhez, akik közül egy öreg házaspár a lányának fogadja
I. felvonás
[szerkesztés]Lel egy szép dalt énekel Hópelyhecskének, amiért cserébe egy virágot kap a lánytól. A pásztort azonban nem érdekli a szegény házaspár fogadott lánya. Inkább a falu tehetősebb családból származó lányainak udvarolgat. Mizsgir vele ellentétben teljesen rabja lett Hópelyhecskének. Beleszeretett, és még menyasszonyát, Kupavát is kész elhagyni miatta.
II. felvonás
[szerkesztés]Jarilo napisten megharagudott Berengyej országára, amiért befogadta Hópelyhecskét. Emiatt ugyanis felborult a természet rendje: a hópelyheknek el kell olvadniuk a tavaszi nap sugaraitól. A cár ígéretet tesz Jarilónak, hogy kiengeszteli. Hópelyhecske egyébként is csak bajt hozott az országába: viszályt szított az egyébként békésen egymás mellett élő emberek között. Kupava jelenik meg, aki elpanaszolja az uralkodónak, hogy szerelme elhagyta. A cár felelősségre vonja Mizsgirt, amiért az visszavonta a szavát, Hópelyhecskével kapcsolatban pedig hamar meggyőződik róla, hogy a lány még nem ismeri az igazi érzelmeket. Ezért kihirdeti, hogy Hópelyhecskét annak adja feleségül, aki felébreszti annak szívében a szerelmet.
III. felvonás
[szerkesztés]A nép vidáman mulat. A cár engedélyezi Lelnek, hogy daláért cserébe a legszebb lányt válassza menyasszonyául. A pásztor választása Kupavára esik, Mizsgir ezt látva Hópelyhecskénél próbál szerencsét. Szenvedélyes szavaival azonban csak elriasztania sikerül a lányt. Hópelyhecske kétségbeesetten fordul anyjához, hogy adja meg neki az emberi érzelmeket.
IV. felvonás
[szerkesztés]Tavasz tündér fájó szívvel, de teljesíti lány kérését. Hópelyhecske már megérti Mizsgir szerelmes vallomását, és felébred az ő szívében is az érzelem. Boldogan adja oda kezét a legénynek. Azonban boldogságuk nem tart sokáig. Hópelyhecske átmelegített szívét elérte a napsugár, amely végül teljesen felolvasztja. Végre visszaállt a természet régi rendje. Hópelyhecske örökre búcsút vesz szerelmétől és az emberek világától. Mizsgir bánatában a folyóba veti magát. A bánat megtöri Fagy király hatalmát, és a kiengesztelt napisten újból meleget áraszt az országra.
Az opera zenéje
[szerkesztés]A Hópelyhecske zenei alapszövetét a dalszerűen finom hangvétel és bensőséges líra jellemzi. A Rimszkij-Korszakovra annyira jellemző természet ábrázolások lágy, érzelmes harmóniákban öltenek testet. A darab áriákból, dalokból, kavatinákból és végigkomponált jelenetekből, valamint mesterien felépített kórusrészekből tevődik össze. Az opera szép példája a szerző rendkívüli formagazdagságának. A műben a drámai csúcspontok és a lírai epizódok gondos, architektonikus építkezés eredményeképpen váltják egymást. Az operát lezáró naphimnusz minden bizonnyal egyik ihletője volt az Igor Sztravinszkij Tűzmadár című táncjátékát lezáró jelenetnek.
Rimszkij-Korszakov ezt az operáját is átszövi az orosz népzene világa: a farsangi, a lakodalmi és a napimádó jelenetek táncaiban, dalaiban egyaránt feltűnnek folklór vonások. A természeti képeket hangutánzó effektusokkal idézi meg a zenekar. Az opera szövegkönyvét Osztrovszkij nyomán maga a zeneszerző írta.
Források
[szerkesztés]- Matthew Boyden: Az opera kézikönyve, Park Könyvkiadó, 2009., 350-351.
- Eősze László: Az opera útja, Zeneműkiadó, Bp., 1972., 347.
- Till Géza: Opera, Zeneműkiadó, Bp., 1967., 596-599