Hétkopoltyús tehéncápa
Hétkopoltyús tehéncápa | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Akváriumi példány az argentínai Buenos Airesben
| ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Notorynchus cepedianus (Péron, 1807) | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hétkopoltyús tehéncápa témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hétkopoltyús tehéncápa témájú kategóriát. |
A hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a szürkecápafélék (Hexanchidae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen élő faja is.
Előfordulása
[szerkesztés]A Föld számos trópusi és mérsékelt övi tengerében fellelhető; kivételt képeznek az Észak-Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Az Atlanti-óceán délnyugati részén, vagyis Brazília és Argentína tengervizeiben, valamint ugyanez óceán délkeleti részén, azaz Namíbiától egészen a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó East Londonig megtalálható ez a cápafaj. A Csendes-óceánban Japántól Új-Zélandig, és a kanadai Brit Columbiától Chiléig található meg. Az indiai előfordulása talán hibás adatokon alapul.
Megjelenése
[szerkesztés]Az átlagos testhossza 150 centiméter, de akár 300 centiméteresre is megnőhet; 192-208 centiméteresen felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 107 kilogrammos volt. Nagytestű és széles fejű cápafaj, melynek tompa az orra és tömzsi a testalkata. A hátuszonya a testéhez képest eléggé kicsi; a farok alatti uszonya ennél is kisebb. A fogainak számozása: 15-16/13. A háti részének színe a vörösesbarnától az ezüstös-szürkéig vagy az olajbarnáig változik. Az alapszínen számos fekete folt látható. A hasi része krémszínű. 123-157 csigolyája van.
Életmódja
[szerkesztés]Ezt a cápát az emberre potenciálisan veszélyesnek tartják. Főleg csontos és porcos halakkal táplálkozik, de ha lehetősége van mindent felfal. A dögöket sem veti meg. Éjszaka különösen aktív. Főleg szubtrópusi cápafaj, mely a 17 °C-os vízhőmérsékletet kedveli. 0-570 méteres mélységek között mozog, de általában 80 méter mélyen tartózkodik. A kontinentális selfterületek és a vízalatti sziklaszirt oldalak lakója.
A legidősebb kifogott példányt 49 évesre becsülték.
Szaporodása
[szerkesztés]Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki. A nőstény testében 82-95 kis cápa is lehet. A vemhesség, körülbelül 12 hónapig tart. A megfigyelések szerint kétévente párosodik. Az újszülött hétkopoltyús tehéncápa 40-53 centiméter hosszú.
Felhasználása
[szerkesztés]A hétkopoltyús tehéncápának ipari mértékű a halászata. A húsa fogyasztható, a bőre a bőriparban hasznosítható és a májából vitaminokat készítenek. A sporthorgászok is kedvelik. A városi akváriumok részére is fognak be belőle.
Képek
[szerkesztés]-
A szabad
-
természetben
-
Akváriumi
-
példányok
-
Rajz a halról és annak testrészeiről
Források
[szerkesztés]- Notorynchus cepedianus (Péron, 1807) FishBase
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- URANIA Állatvilág / Halak és Hüllők
- Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 1 - Hexanchiformes to Lamniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/1):1-249. Rome: FAO.
További információk
[szerkesztés]- EXTANT DENTITIONS: Cápanevek (angol)
- Checklist of Living Sharks: Compagno, 2007
- Checklist of Fossil Sharks: Jim Bourdon © 1998 - 2009
- Péron, F. 1807. Voyage de Découvertes aux Terres Australes, exécuté par ordre de sa majesté l'Empereur et Roi, sur les Corvettes la Géographe, la Naturaliste et la Goulette le Casuarina, pendant les années 1800, 1801, 1803 et 1804. Paris. Voyage Terres Australes 1-496