A hét vezér

A hét vezér ábrázolása a Képes krónikában

A hét vezér a honfoglalás idején, 895-ben a magyarok hét törzsének vezére, azaz törzsfőnöke – korabeli szóval úr – volt. Bíborbanszületett Konstantin művében a magyar törzsek neve fennmaradt, s ez a lista igazolható a magyar helynevekből. A törzsek vezetőit tekintve azonban a krónikás hagyomány több, egymásnak ellentmondó névsort őrzött meg, s ezek nevének egy részével kapcsolatban a történettudomány kimutatta a datálás téves voltát. A hét vezér valódi névsorát tehát nem ismerjük, bár egy részük hiteles név lehet, elsősorban Árpád nagyfejedelemé.

A hét törzs

A magyar törzsek névsorát egyetlen forrásból, Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művéből ismerjük. A magyarokat illető információit a 948 körül nála járt magyar küldöttségtől szerezte, amelynek vezetője Bulcsú harka volt, s amelynek tagja volt Árpád dédunokája, Tormás herceg is.

Konstantin császár nyolc törzsről beszél műve 39. fejezetében (A kabarok népéről), ahol a kabarokat mondja az első törzsnek. A császár megmondja, hogy a törzsnek három nemzetsége van (éppen, mint a székelyeknek – a „genus” ugyanis Konsztantinnál nem törzs, hanem nemzetség), akik a kazárok közül csatlakoztak a magyarokhoz és akiknek egy vezetője volt a honfoglaláskor és azóta is mindig.

A másik hét törzsnek nevét a következő sorrendben adja meg megszámozva kettőtől nyolcig: nyék, megyer, kürtgyarmat, tarján, jenő, kér, keszi. Ezek közül is a kürtgyarmat összetett törzsnév, a kürt és a gyarmat nevek összeolvasztásából keletkezett. Ma már nem tudni, hogy ennek oka a két törzs töredékes jellege volt-e, vagy szándékos ferdítés a hetes szám miatt. Ténylegesen a két törzs nem egyesült, amiről törzsneves településeink egyértelműen tanúskodnak. Népzenénk, néptáncaink és nyelvjárásaink a hét törzs létére és elhelyezkedésére utalnak.

A hét vezér. Részlet Feszty Árpád A magyarok bejövetele („Feszty-körkép”) című festményéről

Bíborbanszületett Konstantin nem adja meg név szerint a magyar törzsek vezetőit, annyit mond csak el a magyar törzsszövetség vezetőiről, hogy legnagyobb fejedelmük mindig az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem (a tisztség magyar elnevezését nem adja meg) és van két másik is, a jila (gyula) és a karcha (harka) is. Az első tisztség kortárs (948 körüli) viselőjeként Falicsit, a harmadikra az udvarába látogató Bulcsút nevezi meg, akinek apja Kál volt. A honfoglalás előtti időszakból két törzsfőt (saját szóhasználatával „vajdát”) említ: Levedit és Árpád apját, Álmost, de egyiküket sem köti törzshöz. Azt is elmondja, hogy a „türkök” (azaz magyarok) nyolc törzse nem engedelmeskedik a maguk fejedelmeinek, de ha veszély fenyeget, akkor – megegyezés van köztük erre – együtt harcolnak. Majd hozzáteszi, hogy minden törzsnek is van saját fejedelme. Ebből nem világos, hogy a nagyfejedelem, gyula és harka azok külön személyek a törzsek vezetőin kívül, vagy ők egyben egy-egy törzs vezetői is, de a más sztyeppei törzsszövetségekhez hasonlóan az utóbbit valószínűsítik a történészek. A türkök és kazárok szokásához híven a csatlakozott népek vezetője – a magyarok esetén a kabaroké – minden bizonnyal a törzsszövetség trónörököse volt, azaz a magyarok esetén Árpád nemzetségének a tagja. Az is vitakérdés, voltak-e más tisztségek az említetteken kívül. Egyes vélemények szerint mind a hét törzsfő töltött be valamilyen speciális katonai, politikai vagy bíró szerepet a törzsszövetség vezetésében.

Anonymus névsora

Anonymus szerint a honfoglalás előtt „Szkítiában” – azaz Etelközben, amelynek ezt a nevét nem ismeri – hét fejedelmi férfi kötött szövetséget:

• Álmos, Árpád apja
• Előd, Szabolcs apja, „akitől a Csák nemzetség származik”
• Kend (Kond, Kund), „Korcán (Kurszán) apja”
• Ond, Ete apja, „akitől a Kalán nemzetség és a Kölcse nemzetség származik”
• Tas, Lél (Lehel) apja
• Huba, „akitől a Szemere nemzetség származik”
• Tétény (Töhötöm), Horka apja, „a Horkának fiai voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származik”

Anonymus névsorában valószínűleg minden személy valóban élt és jelentős személyiség volt, de a névsor, mint a honfoglalásba kezdő hét vezéré bizonyosan téves. Bíborban született Konstantin Tast Árpád unokái közé sorolja, a történészek csak azon vitatkoznak, Árpád melyik fiának volt a fia, Jutocsáé vagy Üllőé. Szabolcsról Györffy György azt feltételezi, hogy Árpád utóda volt a nagyfejedelmi pozícióban, de ez azt jelenti, hogy valóban kortársa volt Árpádnak, ugyanakkor rokona is. Anonymus szerint Szabolcs apja volt Előd, más krónikák szerint Álmosé. Kurszánnal kapcsolatban Róna-Tas András vetette fel, hogy esetleg Árpád öccse lehetett. Ond, Huba és Tétény (Töhötöm) kapcsán viszont elképzelhető, hogy egy-egy törzs vezérei voltak, akiknek nemzetsége még Anonymus korában is az ország vezető családjai közé tartozott.

Kézai Simon névsora

Kézai Simon krónikájában hét kapitányról beszél, akik hét sereg élén vonultak be „Szkítiából Pannóniába”, a seregek és kapitányok sorrendjét a következőképpen adja meg:

• A Turul-nemzetségbeli Ügyek fia Előd fia Álmos fia Árpád
• Szabolcs, aki Csákvár környékén telepedett le tőle ered a Csák nemzetség
• Gyula, aki „utóbb Erdélyben lakott”
• Őrs, „ez, mint mondják a Sajó körül ütötte fel sátrait”
• Künd, „ez a Nyír(ség) környékén lakott, fiai Kusid és Kupian”
• Lél, „először Galgóc környékén, majd a nyitrai részeken lakott, tőle származik a Zovárd nemzetség”
• Vérbulcsú „aki Zalában, a Balaton körül telepedett meg”, akit azért neveztek Vérbulcsúnak, mert „nagyapját a krimhildi csatában a németek megölték”, ő pedig bosszúból „némelyeknek úgy itta a vérét, mint a bort”

A Képes krónika névsorában ugyanezek a nevek szerepelnek, eltérő sorrendben: Örs a felsorolás végére kerül. A Madzsar Tarihi szintén ezeket a neveket közli, ott a sorrend Árpád, Gjula, Kend, Szabolcs, Ürs, Lejl, Bulcs. Ez a névsor Anonymusénál is kevésbé hiteles, több benne a mondai elem. Örs egyes helynevekre alapozott feltevések szerint a kabarok egyik törzse volt a honfoglalás idején. Lél és Bulcsú 955-ben az augsburgi csata után haltak meg, miután elfogták és felakasztották őket. Gyula méltóságnév volt, később vált személynévvé, akárcsak Künd/Kund. Csak Árpád és Szabolcs sorolható be a honfoglalás idejére. Kusid a Fehér ló mondából került be Kézai névsorába, mint Kund fia, Kurszán helyére.

A két névsor összefüggései

Nem tudni, melyik vezérnévsor keletkezett hamarabb: Anonymus műve korábbi, mint Kézaié, de elképzelhető, hogy utóbbi az elveszett ősgesztát vette alapul. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy aki a későbbit lejegyezte, ismerte a másikat is. A két névsor ugyanis öt esetben kapcsolatba hozható:

• Álmost és Árpádot egybehangzóan apaként és fiaként, valamint a későbbi magyar fejedelmek és királyok őseiként említik. Anonymus előbbit, Kézai utóbbit sorolja a hét vezér közé. A honfoglalás döntő szakaszában azonban már Anonymusnál is Árpád szerepel fejedelemként, miután Álmos „Hung várában” átadta a hatalmat. Árpád letelepedési helyét illetően különbségek vannak a kétféle hagyomány között: Anonymus a Csepel-szigetre teszi, míg a krónikáshagyomány Székesfehérvárra.
• Szabolcsot Anonymus Előd fiaként említi, más krónikákhoz hasonlóan a Csák nemzetség ősének teszi meg. Kézainál és a krónikáshagyományban Előd Ügyek fiaként és Álmos apjaként szerepel, Anonymus szerint viszont Álmos apja Ügyek volt.
• Künd (Kende, Kond) neve mindkét névsorban megtalálható. A különbség annyi, hogy Anonymus Kurszánt nevezi meg a fiaként, letelepedési helyét pedig Óbuda környékére, a későbbi Kurszán várának helyére teszi. Kézai szerint viszont a fiai Kusid és "Cupian" (Kaplony?) voltak, letelepedési helye pedig a Nyírség.
• Lél Anonymus szerint Tas fia volt.
• Gyula nagyapja Anonymus szerint Tétény, aki meghódította Erdélyt, ahol Kézai szerint Gyula telepedett meg.

A további két vezér szintén szerepel Anonymus gesztájában: Bulcsú Bogát fiaként, különállóan, Örs pedig Ocsád, a „hét kun vezér” egyikének fiaként. Ond és Huba a rendelkezésre álló források alapján nem hozható kapcsolatba velük.

Ajánlott irodalom

• BBC History, 2018. június, 22-29. o.: B. Szabó János: Heten voltak? A honfoglaló magyarok vezérei