Ugrás a tartalomhoz

Erdélyi István (régész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Erdélyi István (egyértelműsítő lap).
Erdélyi István
Született1931. augusztus 28.[1]
Nagyvárad[2]
Elhunyt2020. április 7. (88 évesen)[3]
Göd[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • régész
  • történész
  • egyetemi oktató
Erdélyi István aláírása
Erdélyi István aláírása
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi István (Nagyvárad, 1931. augusztus 28. – Göd, 2020. április 7.)[4] magyar régész, történész. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykor tanára.

Életrajza

[szerkesztés]

Középfokú tanulmányait 1950-ben fejezte be a Szentendrei Állami Gimnáziumban, majd 1950-1955 között az ELTE BTK nappali tagozatán, régészet-muzeológia szakán tanult, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Diplomamunkája címe: A jánoshidai avarkori temető. 1959-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot a Leningrádi Állami Egyetemen, A magyarok Levédiában című dolgozatával, 1975-ben pedig az MTA akadémiai doktor tudományos fokozatot Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében című disszertációjával.

Munkahelyei: 1945-1955 között gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumnál, Budapesten; 1955-1959 között aspiráns a Leningrádi Állami Egyetem Régészeti Tanszékén, Leningrád (Szovjetunió); 1959-1992 között az MTA Régészeti Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs, tud. titkár, nemzetközi ügyek titkára, tud. részlegvezető, tud. tanácsadó; 1968–1971 és 1981–1983 között Moszkva SzUTA Régészeti Intézete, tudományos vendég főmunkatárs; 1991–1994 között Miskolci Bölcsésztudományi Kar, Régészeti Tanszék tanszékvezető tanár; 1993–1998 között Károli Gáspár Református Egyetem, BTK tanár, intézetvezető, dékánhelyettes; 1992–1994 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Belsőázsiai Intézet AKA ösztöndíjas; 1994–1999 között ELTE BTK Belsőázsiai Intézet óraadó tanár; 1999–től JPTE Ázsia Központ oktató. A Kurultáj és a Magyar Turán Alapítvány állandó tudományos tanácsadója volt.

Szakmai tagságok

[szerkesztés]
  • Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1954)
  • Néprajzi Társaság (1954)
  • Kőrösi Csoma Társaság (1971)
  • Nemzetközi Szláv Régészeti Unió (1971–1989)
  • Magyar Őstörténeti Munkaközösség (1995)
  • Sashegyi Sándor Baráti Társaság Egyesület (1999)
  • Magyar Régész Szövetség (2006)

Kitüntetések, díjak

[szerkesztés]

Állami kitüntetések

[szerkesztés]
  • Munka Érdemrend ezüst fokozat (1977)

Szakmai díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • Kőrösi Csoma-díj (1997)

Fontosabb szakmai tevékenységei

[szerkesztés]
  • Tápiószele (Pest megye) (1954)
  • Környe (Komárom-Esztergom megye) (1955)
  • Kusulevo (Baskiria) (1958)
  • Pilismarót-Basaharc (Pest megye) (1959–1960)
  • Pomáz, Holdvilág-árok (Pest megye) (1962–1966)
  • Mongólia: mongol-magyar közös régészeti expedíciók társvezetője (1961–1990)
  • Majackoje (Oroszország) szovjet-magyar-bolgár közös régészeti expedíció, a magyar kutatócsoport vezetője (1976–1982)
  • Fenékpuszta (Zala megye) (1976–1983)
  • Gergelyiugornya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1965–1968)
  • Panyola (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1991–1999)

Fontosabb publikációi

[szerkesztés]
  • Erdélyi István: A jánoshidai avarkori temető. Budapest, 1958 (Régészeti Füzetek Ser.II. 1)
  • Erdélyi István: Avar művészet. Budapest, 1966 (öt nyelven)
  • Erdélyi István – Ojtozi Eszter – Wladimir Gening: Das Gräberfeld von Newolino. Budapest, 1969 (AH 46)
  • Erdélyi István – Salamon Ágnes: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. Budapest, 1971 (StudArch 5.)
  • Erdélyi István – Sugár Lajos – Zsebeházy György: Vulkánok tövében, vulkánok tetején. Budapest, 1977
  • Erdélyi István: Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Budapest, 1977
  • Erdélyi István: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest, 1982
  • Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok. Budapest, 1982
  • Erdélyi István – Sugár Lajos: Embert keresünk. Budapest, 1985
  • Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest, 1986
  • Erdélyi István: Pannóniai Húsvét. Budapest, 1987
  • Erdélyi István: Sumér rokonság? Budapest, 1990
  • Erdélyi István: A Bajkáltól a Balatonig. Régészeti adatok a töröknyelvű népek történetéhez. Budapest, 1997
  • Erdélyi István: Sir Aurel Stein Bibliography 1885–1943. Bloomington 1999 (Arcadia Bibliographia Virorum Eruditorum 17.)
  • Archaeological expeditions in Mongolia; Mundus, Bp., 2000 (Mundus library of oriental studies)
  • Őstörténeti-régészeti fogalomtár; AndTECH, Bp., 2001
  • A magyar honfoglalás és előzményei; Mundus, Bp., 2002 (A magyar műveltség 1100 éve)
  • Hol sírjaik domborultak... A honfoglaló magyarság temetői a Kárpátmedencében; Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület, Göd, 2003 (Őstörténeti füzetek)
  • Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században; Masszi, Bp., 2004
  • Régészek a világ tetején. Expedíció a Pamír hegységben; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2008
  • Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – régészeti tanulmányok)
  • A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület III. gödi konferenciája; szerk. Erdélyi István; Napkút, Bp., 2009 (Őstörténeti füzetek)
  • Erdélyi István–Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig; Masszi, Bp., 2010
  • Dél és Észak. Régészeti emlékek; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2011 (Ómúltunk tára)
  • Füzesséry Magdolna, az elfelejtett erdélyi művésznő; Napkút, Bp., 2011 (Káva téka)
  • Magyar őstörténeti minilexikon; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2012

Tanulmányok, folyóiratcikkek

[szerkesztés]
  • Erdélyi István: Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről. Archeológiai Értesítő 83/1 (1956) 46–50.
  • Erdélyi István – Szimonova Eugenia: Grabung in der Gemarkung von Vásárosnamény. SlovArch 33/2 (1985) 379–396.
  • Turán című lap szerkesztője 1999–től

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. július 21., PIM99534
  3. ↑ Elhunyt Erdélyi István, régészetünk egyik doyenje
  4. ↑ [1]

Források

[szerkesztés]
  • Erdélyi István. kikicsoda.regeszet.org
  • Erdélyi István. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. nov. 15.)
  • Régészet, történelem, nyelvészet. A 75 éves Erdélyi István köszöntése; Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006 (Őstörténeti füzetek)

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdélyi_István_(régész)&oldid=27438889”