Huba vezér
Huba vezér (? – 9. sz.) Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének, azaz törzsfőjének egyike. Az ő esetében ennek lehet hitele, de esetleg a 10. század később élő személye. A Kisalföld déli részét uralta, de mint egyetlen törzsfő esetén sem, nem tudjuk, melyik törzs főnöke volt.[1]
Téli-nyári szállásváltó életmódját a Zsitva-Duna-Rába-Marcal-Répce vonalon folytatta, téli szállása Komáromtól északkeletre a Zsitva mellett – a Komáromszemere mellett egykor létezett Hoba falu –, nyári szállásai a Marcal forrásvidékén és a Répce mellett voltak. Alá tartozó nemzetségfő lehetett Ketel és fia Alaptolma, a Katapán nemzetség ősei, akik területén Komárom vármegye kialakult, amelyik a téli vezéri szállást is magában foglalta. Huba István kori utóda, Szemere és a Szemere nemzetség az újkorig birtokolta.[2]
Huba utódai Koppány lázadása idején még jelentős erőt képviselhettek a Rába partján, az ő figyelmeztetésükre szögeztethette István a felnégyelt Koppány egyik negyedét Győr kapujára.[3]
Anonymus Hubáról
[szerkesztés]Anonymus a Gesta Hungarorumja szerint Huba a Szemere-nemzetség őse, Árpád magyar fejedelem őt küldte (Szoárddal és Kadocsával együtt) a felvidék meghódoltatására.
„Ugyanabban az időben Árpád vezér, … sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki, sőt ha a szerencse szolgál, akkor menjenek fel a csehek határa felé Nyitra váráig. Ezeknek a hadra kelő katonáknak a fejeivé és vezéreivé nagybátyjának, Hüleknek két fiát: Szovárdot és Kadocsát rendelte, meg aztán Hubát, a fejedelmi személyek egyikét.”– Anonymus: Gesta Hungarorum[4]
Ismeretlen fegyverük, a nyíl és szokatlan harcmódjuk csakhamar megfutamította az ellenálló Zobor vezér szláv csapatait, kiket Nyitra várába szorítottak. A várat csakhamar elfoglalták és Zobor vezért a később róla elnevezett hegyen fölakasztották. Ezután behódoltatták az egész környéket s a legyőzötteket rabszíjon Árpád elé hurcolták, ki nagylelkűen szabadon bocsátotta őket.[6] „Ebben az örömében még Árpád vezér Hubát Nyitra és egyéb várak ispánjává tette, egyszersmind tulajdon földet is adott neki a Zsitva folyó mellett a Törzsök-erdőig.”[5]
Emlékek
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ef/Boedapest68.jpg/280px-Boedapest68.jpg)
- A Szemere család (Szemerei, Szemerey) ősrégi magyar család, amely Hubától származtatja magát. A családból a bölcs Szemerét, Huba utódját, Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is említi: „Huba, akinek leszármazottja az okos Szemere”.[5] A származás hagyománya alapján a család sokáig használta a „de genere Huba” jelzőt.[7]
- Huba vezér 4,7 méter magas bronz lovas szobra, mely Zala György alkotása és 1929-ben állították fel – a Millenniumi emlékmű jobb ívének középső alakja.[8]
- A Zobor-hegyen 1896-ban Huba vezér emlékére millenniumi emlékmű épült fehér gránitból, négy turul madárral. A húsz méter magas emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok ledöntötték. Napjainkban már csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.[9]
- Gárdonyi Géza így ír Hubáról a Hét vezér című versében:
- „…Várak ellen Huba vezér járt hadat,
- vas-kosokkal döntögette a falat.
- A cseheket kidobálta Nyitrából:
- „Coki bratye, az Atilla várából!” …” [10]
- Mikszáth Kálmán Ajnácskő [11] című rövid elbeszélésében ír Huba vezérről és leányáról, Hajnácskáról, akiről a rege szerint Ajnácskő várát elnevezték.
- „E tájra Huba vezér indult a maga népével s útközben osztogatá a javadalmakat.
- Ez a szép völgy azé, ez meg ott amazé. Nem sokat méricskéltek lánczczal, de még mappát se csináltak a birtokosok. A vezér szava volt a telekkönyv.”[12]
- Koltay Gábor Honfoglalás című filmjében Körtvélyessy Zsolt alakította Hubát, a Kér törzs vezérét.
Források
[szerkesztés]- ↑ Györffy György. 3 / Honfoglalás és megtelepedés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Anonymus: Gesta Hungarorum
- ↑ a b c Anonymus: Gesta Hungarorum. (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről) [Fordította: Pais Dezső] Magyar Elektronikus Könyvtár
- ↑ Huba vezér. Tolnai nagylexikon. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bemutatkozás – A névadó családról. Répceszemere.hu
- ↑ Huba vezér lovas szobra. Vendégváró. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Zoboralja – Történelem. Zoboralja. [2008. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Gárdonyi Géza: Fűzfalevél nyárfalevél… – Költemények. Heves Megyei Elektronikus Könyvtár. [2007. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Mikszáth Kálmán: Ajnácskő. Magyar Elektronikus könyvtár
- ↑ web page. [2009. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 31.)