Giurgiu megye
| Giurgiu megye | |
 | |
 | |
| Giurgiu megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Havasalföld |
| Megyeszékhely | Giurgiu |
| Jelzés | GR |
| Terület | 3526 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0246 |
| Népesség | |
| Népesség | 262 066 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 80 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giurgiu megye témájú médiaállományokat. | |
Giurgiu (magyarul: Gyurgyevó) Románia egyik megyéje. Székhelye Giurgiu (Gyurgyevó).
Földrajz
[szerkesztés]A megye Románia déli részén, a Román-alföldön helyezkedik el, a Duna alsó szakasza mentén. Szomszédos megyék: keleten Călărași megye, nyugaton Teleorman megye, északnyugaton Ilfov megye és Argeș megye, északon Dâmbovița megye. Délen 72 kilométeres hosszúságban a Duna határolja, amely egyben a bolgár országhatár is. Területe 3526 négyzetkilométer.[2] A Duna mellett legfontosabb folyója az Argeș, amelynek hossza a megye területén 113 kilométer, mellékfolyói a megyében a Neajlov és a Sabar. A megye legmagasabb pontja (142 méter) északnyugaton, Vânătorii Mici községben található.[3]
Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az éves átlaghőmérséklet 11,1-11,3 C. A legmagasabb hőmérsékletet (42,8 C) Giurgiuban mérték 1896. augusztus 7-ém, a legalacsonyabbat (-30,2 C) pedig ugyanott 1954. február 6-án és Ghimpati-ban 1942. január 24-én. [3]
Népesség
[szerkesztés]Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:[4]
| Lakosok száma | 269 577 | 313 793 | 325 045 | 320 120 | 327 494 | 313 352 | 297 859 | 281 422 | 262 066 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
2002-ben 297 859 lakosa volt, a népsűrűség 84 fő/km². A lakosság többsége román (96%), a legnagyobb kisebbség a cigány (3,5%). 76 magyar is lakott itt.[4]
A 2011-es népszámláláskor 281 422 lakosának 88,3%-a román, 5,4%-a roma volt. 59 fő magyarnak, 52 fő töröknek vallotta magát.[5]
Gazdaság
[szerkesztés]A megyének két nagy ipari zónája van, egy Giurgiu, egy pedig Bolintin Deal közelében. A legfontosabb ágazat a mezőgazdaság, amely a lakosság mintegy 50%-ának ad munkát. Jellemző iparágak: élelmiszeripar, kőolaj- és földgáz kitermelése, textil- és ruhaipar. Giurgiu város az ország egyik legfontosabb dunai kikötője.[6]
Települések
[szerkesztés]Giurgiu megyében 1 municípium, 2 város, 51 község és 169 falu van.[3]
- Municípium
- Giurgiu
- Városok
- Bolintin-Vale, Mihăilești
- Községek
- Adunații-Copăceni, Băneasa, Bolintin-Deal, Bucșani, Bulbucata, Buturugeni, Călugăreni, Clejani, Colibași, Comana, Cosoba, Crevedia Mare, Crevedia Mare, Daia, Florești-Stoenești, Frătești, Găiseni, Găujani, Ghimpați, Gogoșari, Gostinari, Gostinu, Grădinari, Greaca, Herăști, Hotarele, Iepurești, Izvoarele, Joița, Letca Nouă, Malu, Mârșa, Mihai Bravu, Ogrezeni, Oinacu, Prundu, Putineiu, Răsuceni, Roata de Jos, Săbăreni, Schitu, Singureni, Slobozia, Stănești, Stoenești, Toporu, Ulmi, Valea Dragului, Vânătorii Mici, Vărăști, Vedea
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Date geografice. cniptgiurgiu.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ a b c Schema cu riscurile teritoriale din zona de competenta. www.isugiurgiu.ro. Inspectoratul pentru Situatii de Urgenta al Judetului Giurgiu (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ a b 1. Populatia dupa etnie la recensamantele din perioada 1930-2011 - Judete. www.recensamantromania.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.) arch
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Judetul Giurgiu. www.adrmuntenia.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
