Gyopárosfürdő
Gyopárosfürdő | |
Egyéb elnevezés: Az Alföld gyöngye Mottó: Gondolj egy élményre, itt megtalálod! | |
Közigazgatás | |
Település | Orosháza |
Alapítás ideje | 1846 |
Városhoz csatolás | 1846 |
Irányítószám | 5904 |
Körzethívószám | 68 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Földrajzi nagytáj | Alföld[1] |
Földrajzi középtáj | Körös–Maros köze[1] |
Földrajzi kistáj | Békési-hát[1] |
Távolság a központtól | 3 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 33′ 58″, k. h. 20° 37′ 59″46.566126°N 20.633148°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 58″, k. h. 20° 37′ 59″46.566126°N 20.633148°E | |
Gyopárosfürdő weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyopárosfürdő témájú médiaállományokat. |
Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye”-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés vármegyében.
Fekvése
[szerkesztés]Orosháza központjától 3 kilométerre, természetvédelmi területen, a Gyopáros-tó partján található.
Megközelítése
[szerkesztés]A fürdő mellett, illetve az azt övező városrész központján nagyjából észak-déli irányban végighalad a 4408-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Déli szélét érinti még a 4406-os út is.
Vonattal a Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalon közelíthető meg, Gyopárosfürdő megállóhely a fürdő bejárata mellett található, közvetlenül a 4408-as út mentén. A menetidő Orosházától 5 perc.
Helyi járatú autóbusszal 15 perc alatt közelíthető meg Orosháza városközpontjától. A 2 ill. a 2A jelzésű autóbuszok a fürdő bejáratától körülbelül 100 méterre állnak meg.
Története
[szerkesztés]Orosháza-Gyopárhalma településrészt 1846-ban alapították, Károlyi Margit grófnő birtoka volt. A földet veteményesnek használtak, majd később szőlőt telepítettek. A három tóból álló tórendszert kenderáztatásra, lófürösztésre használták. A kiegyezés után kezdődött meg Gyopárosfürdő kiépülése. Az 1860-as évek végén fedezték fel a víz gyógyító hatását. 1869-ben Dr. László Elek orosházi orvos kezdeményezte először a fürdő "kulturált kiépítését", amely 1870-ben el is kezdődött. A tó egyik részén kijelölték a fürdőzésre alkalmas helyet.[2] Az 1880-as évekre közkedvelt fürdő lett, ami túlnyomó részt a médiának volt köszönhető. 1886-ban kimondták a gyopárosi tó fürdői jellegét, ezzel elismerve a víz gyógyhatását. 1886–1893 között jelentős fejlődés következett be. Az ezt követő években minimális pénzt költöttek a fürdőre, elhanyagolták, ezért egyre kevesebb vendég látogatta. A vezetőség észlelte a problémát, és arra jutott, hogy bevétel növekedésre csak úgy tehetnek szert, ha pénzt áldoznak a javításra, fejlesztésre. Elkezdődött a parkosítás a tó környékén, illetve a meder tisztítása. A század elején negyven szobával megépült a községi szálloda. 1906-ban fontos fordulópont következett be, Orosháza-Szentes vasútvonal beindult, érintve így Gyopárost, ezáltal a közlekedés biztosított volt. 1909-ben megkezdődött a fürdő-orvosi szolgálat. Ezek után ismét fellendült a fürdő látogatottsága, egészen az első világháborúig, majd 1925-ben kiépült a vasútvonal Orosházáról Gyopárosra közvetlenül. Egyre több üdülő épült a tó körül, növényzetet telepítettek. A második világháború miatt újból lecsökkent a látogatók száma, majd az 1960-as években ismét fejlődésnek indult a fürdő, újabb medencék kiépítésével.
A tó vize
[szerkesztés]Az 5,7 hektáron elterülő tó átlagos mélysége 2 méter. A hínármentes víz halállománya elsősorban kárászból, pontyból és keszegfélékből áll.
A fürdő
[szerkesztés]1999-ben a tó vizét gyógyvízzé nyilvánították. A természetes alkáli-hidrogénkarbonátos víz különböző mozgásszervi, gyulladásos, reumatikus és ízületi bántalmak, nőgyógyászati panaszok gyógyítására, valamint balesetek, műtétek utáni rehabilitációra alkalmas. A Gyógyászati Központ a gyógyvíz gyógyerejére alapozva teljes körű szakorvosi ellátást, fiziko-, elektro- és balneoterápiás gyógykezeléseket biztosít. 2004 májusában megnyílt az élményfürdő is. 6000 négyzetméteren három kültéri, négy beltéri vízforgatásos medence, két darab óriáscsúszda, víziélményelemek, fitneszterem, konferenciaterem, étterem található.
Az üdülőterületet a Magyar Fürdőszövetség 2008 májusában 4 csillagos élményfürdővé nyilvánította.
A Gyopárosi tó alkalmas csónakázásra, vízibiciklizésre is.
Különlegességnek számít a szaunapark, ahol nyolc kabinban hatféle szauna található (finn, gőz, aroma, infra, fény, danárium).
A víztorony
[szerkesztés]A Szél István által tervezett víztorony 1925-ben épült. Napjainkban már használaton kívül van, azonban régen ez biztosította az egész térség vízellátását. A toronyba az ivóvizet gőzgépek segítségével juttatták el. A víztorony az idők folyamán a fürdő jelképévé vált. Mára már panoráma kilátóként működik. Felújították, de az eredeti formáját megőrizték. Innen nagyon szép kilátás tárul elénk. A belsejében található egy Gyopáros történetét bemutató múzeum, mely tárgyi emlékekkel szemlélteti a régmúlt időket.
Galéria
[szerkesztés]-
A víztorony 1930-ból
-
A strand 1930-ból
-
A strand 1966-ból
-
A strand panorámája 1966-ból
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Orosháza-Gyopárosfürdő az Alföld-gyöngye kialakulásának története. [2018. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 21.)