Gyalui járás
| Gyalui járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Kolozs vármegye |
| Járási székhely | Gyalu |
| Települések száma | 20 (1913)[1] |
| nagyközségek | 1 (1913)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Gyalui járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Gyalu székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs megyében fekszik.
Fekvése
[szerkesztés]
A Gyalui járás Kolozs vármegye déli határa mentén terült el. Nyugaton a Bánffyhunyadi járás, északon a Nádasmenti járás, keleten a Kolozsvári járás és Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Gyalu a járás északkeleti részén található.
Története
[szerkesztés]1857-ben 21 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott.[2]
1920 és 1925 között változatlan formában a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Gilău néven.[3] 1925-ben tizennégy község alkotta, a neve Plasa Moților lett, székhelye továbbra is Gyalu volt.[4]
1925 és 1930 között Gyerőfalva átkerült a Bánffyhunyadi járáshoz;[5] Ugyanebben az időszakban Csürülyét, Kisfenest, és Járarákost,[6] 1930-ban pedig Tordaszentlászlót a Gyalui járáshoz csatolták.[7]
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 21 879 lakosa volt, ebből 10 600 görögkeleti, 5120 református, 4408 görögkatolikus, 1419 római katolikus, 188 izraelita, 28 unitárius, 18 evangélikus, 98 egyéb vallású.[8] A lakosság 67,6%-a román, 30,6%-a magyar, 0,1%-a német, 1,7%-a más anyanyelvű volt.[9]
Települései
[szerkesztés]Az 1913-as helységnévtár szerint a járást egy nagyközség (Gyalu) illetve hat körjegyzőségben tizenkilenc község alkotta:[1]
| körjegyzőség | település | lélekszám |
|---|---|---|
| Gyalu | 2972 | |
| Gyerővásárhelyi kj. | Gyerőfalva | 651 |
| Gyerővásárhely | 877 | |
| Magyarkiskapus | 1250 | |
| Havasaljai kj. | Isztolna | 247 |
| Magyarfenes | 1271 | |
| Magyarlóna | 1673 | |
| Havasi kj. | Havasnagyfalu | 2202 |
| Szamosfő | 1567 | |
| Hidegszamosi kj. | Felsőszamos | 345 |
| Hideghavas | 1036 | |
| Hidegszamos | 1089 | |
| Melegszamos | 593 | |
| Magyarkapusi kj. | Bánffydongó | 610 |
| Egerbegy | 800 | |
| Gesztrágy | 259 | |
| Gyerőfidongó | 357 | |
| Magyarkapus | 1051 | |
| Szászfenesi kj. | Kolozstótfalu | 429 |
| Szászfenes | 2600 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A magyar szentkorona országainak helységnévtára 1913. Szerk. Biszak Sándor. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Arcanum. 2006. ISBN 9789637374463
- ↑ Fényes Elek: Az Ausztriai Birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest: Heckenast. 1857. 170. o.
- ↑ Erdély statisztikája: A Romániához csatolt egész volt magyar terület lakosságának nemzetiségi, felekezeti és kulturális községenkénti statisztikája az 1910. és 1920. évi hivatalos adatok alapján. Közzéteszi Jakabffy Elemér. Lugos: „Magyar Kisebbség” Nemzetpolitikai Szemle. 1923.
- ↑ Nicolae Istrate: Indicatorul comunelor din Ardeal si Banat. Cluj: Cartea Românească. 1925.
- ↑ Szilágyi Ferenc: A Partium közigazgatási földrajza. dea.lib.unideb.hu (2008) (Hozzáférés: 2021. november 16.) [doktori értekezés]
- ↑ AZ 1930. ÉVI ROMÁN NÉPSZÁMLÁLÁS anyanyelvi /nem nemzetiségi/ adatai/ Kolozs vármegye. library.hungaricana.hu (1940)
- ↑ Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászló. Honismeret, XXI. évf. 2. sz. (1993)
- ↑ Erdély településeinek vallási adatai. Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 2001. II 248. o. ISBN 9632154193
- ↑ Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) adatai százalékos megoszlásban (1850–1941). Szerk. Kepecs József. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. 1996. 364. o. ISBN 9632151046
.svg){kind=small}
