Győry Dezső

Győry Dezső
Élete
Született	1900. március 18. Rimaszombat
Elhunyt	1974. február 1. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Szülei	Dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) Győry Ida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	versek, regények
Első műve	Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
Kitüntetései	József Attila-díj (1956) József Attila-díj (1958) József Attila-díj (1970)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Dezső témájú médiaállományokat.

Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18. – Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.

Életpályája

Édesapja dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár, édesanyja Győry Ida volt. Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte el. 1917-től jelentek meg művei. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált.

1920–1922 között Halléban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört.

1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászban élt. 1949-ben Budapestre költözött.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

Győry Dezső emléktáblája Rimaszombatban (2018)

• Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek); Mátyusföldi Lapok, Galánta, 1921
• Százados adósság (versek, 1923)
• A láthatatlan gárda (versek, 1927)
• Újarcú magyarok (versek, 1927)
• Hol a költő? (versek, 1931)
• A hegyek árnyékában (versek, 1936)
• Zengő Dunatáj (versek, 1938)
• Emberi hang (versek, 1940)
• Magyar hegyibeszéd; Egyetemi Ny., Bp., 1940
• A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950)
• Ismerd meg hazádat (szerk., képes honismertető, 1953)
• Az első honvédek (regény, 1953)
• Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953)
• A bujdosók tábortüze. Kisregény a szabadságharc idejéből; Honvéd Kiadó Intézet, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
• Viharvirág (regény, 1955)
• Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957)
• Vérehulló szerelem (kisregény, 1957)
• Sorsvirág. Regény a szabadságharcot követő évekből (1959)
• Szarvasbőgés (regény, 1960)
• Gömöri rengeteg (regény, 1960)
• A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960)
• Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964)
• A vérvörös Vág (regény, 1964)
• Veronika. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965
• Tűzvirág (1966)
• Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970)
• Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973)
• Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974)
• Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)

Díjai

• A Masaryk Akadémia irodalmi nagydíjasa (1932)
• József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
• Munka Érdemrend (1960)

További információk

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• A magyar irodalom története
• A magyar irodalom története
• Kortárs magyar írók
• Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete; Szépirodalmi, Bp., 1972