Gurten
| Gurten | |||
 | |||
| A Szt. István-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Ried im Innkreis-i járás | ||
| Irányítószám | 4942 | ||
| Körzethívószám | 07757 | ||
| Forgalmi rendszám | RI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1187 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 400 m | ||
| Terület | 16,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 28″, k. h. 13° 20′ 41″48.241111°N 13.344722°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 28″, k. h. 13° 20′ 41″48.241111°N 13.344722°E | |||
| Gurten weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gurten témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gurten osztrák község Felső-Ausztria Riedi járásában. 2021 januárjában 1198 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Gurten a tartomány Innviertel régiójában fekszik, az Inn folyó völgyében, a Gurtenbach patak mentén. Területének 23,1%-a erdő, 67,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 13 települést és településrészt egyesít: Baumgarten (24 lakos 2021-ben), Dorf (56), Edt (163), Freiling (62), Gurten (676), Itzenthal (31), Mittermoos (25), Oberndorf (36), Ranzing (24), Reiset (17), Schmalzberg (17), Schmiedhof (21) és Wagnerberg (46).
A környező önkormányzatok: nyugatra Geinberg, északra Sankt Georgen bei Obernberg am Inn, északkeletre Weilbach, keletre Senftenbach és Eitzing, délkeletre Wippenham, délre Kirchheim im Innkreis, délnyugatra Polling im Innkreis.
Története
[szerkesztés]Gurten először a 12. században említik a passaui püspökség urbáriumában. 1848-ig a katzenbergi uradalomhoz tartozott, amely eleinte a Mautner nemzetségé volt; 1525-ös kihalásuk után a Schwarzenstein grófok, 1599-től 1848-ig pedig a Tauffkirchen grófok birtokolták. Gurten (és az egész Innviertel) 1779-ig Bajorország része volt, de a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke Ausztriának ítélte. A napóleoni háborúk alatt rövid időre visszatért a francia bábállam Bajországhoz, de 1816 után végleg Ausztriáé lett. Az 1938-as Anschluss után a települést a Harmadik Birodalom Oberdonaui gaujába sorolták be. A második világháborút követően visszatért Felső-Ausztriához.
Lakosság
[szerkesztés]A gurteni önkormányzat területén 2021 januárjában 1198 fő élt. A lakosságszám 1900 óta 1000-1200 között mozog. 2019-ben az ittlakók 91,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,8%-a római katolikusnak, 5,9% mohamedánnak, 2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (92,2%) mellett a törökök (3,8%) és a horvátok (2,5%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 163
|
| 2018 | 1 187
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a Szt. István-plébániatemplom
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja Archiválva 2014. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 41208 – Gurten Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gurten (Oberösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
