Ugrás a tartalomhoz

Gulyás Antal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás Antal
Az 1920-as években
Az 1920-as években
Született1884. december 13.
Elhunyt1980. május 5. (95 évesen)
Debrecen[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatermészettudós,
mikológus,
virológus,
pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gulyás Antal (Vészalja, 1884. december 13. – Debrecen, 1980. május 5.) természettudós, mikológus, virológus, egyetemi tanár, kutató. Korának felszereltségi szintjén kutatta a növényi kórokozó vírusos betegségeket. Az első volt Magyarországon, aki mikológiával foglalkozott. A nemzetközi kutatási közéletben a mikológusokkal levelezési kapcsolatot tartott fenn. Nagy súlyt helyezett az oktatást célzó tudományos gyűjtemények, szemléltető anyagok állandó bővítésére. Agrobotanikai kertet is létesített, kórtani üvegházzal.

Életútja

[szerkesztés]

Az Arad vármegyei Vészalján született 1884. december 13-án. Négy polgári iskolát végzett, majd a Hódmezővásárhelyi Főgimnáziumba járt, ahol 1903-ban tett érettségi vizsgát. Utána a Kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakára iratkozott be. Tanára a kor nagy természettudósa, dr. Richter Aladár volt.

Az egyetem elvégzése után Richter Aladár meghívta őt a Botanikai Tanszékre. Itt demonstrátor, majd helyettes tanársegéd lett. Professzora javaslatára a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Karán mikológiából előadásokat is tarthatott. E feladat késztette élete első tudományos munkájának megírására, amit 1906-ban publikált, és ezt bővítette tovább 1907-ben doktori értekezéssé, amelynek címe: Syringa Josikaea és Syringa Emodi fiziológiai - anatómiai viszonyai kapcsolatban rendszertani helyzetükkel.

1906-ban a debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári felsőbb gazdasági tanintézeteket átszervezték, az akadémiákon hároméves volt a képzési idő. Gulyás Antal a Kolozsvári Gazdasági Akadémián (jogelőd: Felsőbb gazdasági Tanintézet, Kolozsmonostor, alapítva 1869), 1910-ben szerzett okleveles gazda képesítést. Ez időben a Kassai Gazdasági Akadémia pályázatot hirdetett a Természetrajzi Tanszékén a megüresedett tanársegédi állásra. Gulyás Antal itt 1910. júliusában gyakornoki kinevezést kapott.

Az első világháború alatt az 1914–15-iktől az 1919–20-ik tanévekben az oktatás szünetelt. A tanárok és a hallgatók nagy része hadba vonult. Pallagon az épületet katonai kórházzá alakították. A felszerelés az 1918–19-ben dúló belső zavarok és a román megszállás idején tönkrement. A világháborút követően a megapadt debreceni tanári kart kassai és kolozsvári menekült tanárokkal egészítették ki, és az Akadémia már az 1920–21-es tanévben újra működött.

Gulyás Antalt 1921-ben levélben megkereste egy volt tanítványa, aki hívta, hogy szükség van rá csonka-Magyarországon, a Pallagi (Debreceni) Mezőgazdasági Akadémián, ahol dr. Rapaics Raymund örökébe lépett.

1934–35-től a Növényegészségügyi Körzetet is Gulyás Antal vezette Debrecenben. E téren írt szakcikkei felölelik szinte minden fontosabb szántóföldi és kertészeti kultúra ökológiai és növényvédelmi kérdéseit.

1938-ban dr. Soó Rezső professzornál az akkori debreceni Gróf Tisza István Tudományegyetemen növénykórtan tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett (habilitált). Ennek birtokában kapott lehetőséget rendszeres előadások tartására a tudományegyetemen is. Így vált tanítványává később dr. Tóth Oszkár is, aki biológia-kémia szakos egyetemi hallgatóként a “Növényi vírusok” kollégiumát, majd a második félévben a “Növénykórtant” hallgatta.

1939-ben nevezték ki a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatójává, ekkor oktatási feladatait egykori egyetemi évfolyamtársa, Uzonyi Ferenc vette át. Igazgatói pozícióját 1945-ig töltötte be.

1949. augusztus 1. után már nyugdíjasként, de kutatói munkájának élt a Pallagi Mezőgazdasági Kísérleti Kutatóintézetben, ahol a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a dohány növénykórtani vizsgálatával foglalkozott.

1980. május 5-én, 95. életévében hunyt el.

Munkássága

[szerkesztés]

Több mint harminc publikációja jelent meg szaklapokban. Folytatta a burgonya vírusbetegségeinek kutatását, amit már 1922-ben elkezdett, de igazgatóságának évei alatt szüneteltetett. A kutatómunkáját elismerve a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Agrártudományi Osztálya a Növényegészségügyi Szakbizottság tagjává választotta, s feladatul kapta a vírusvizsgálatok ellenőrzését.

A Tudományos Minősítő Bizottság 1952. június 12-én munkájának elismeréséül a kandidátusi tudományos fokozatot adományozta számára.

1956 februárjában a Magyar Biológiai Társaság Debreceni Osztályának elnöke lett. Új kutatási területként a száraz termesztésű rizzsel kapcsolatos kutatásokkal kezdett foglalkozni.

1964-ben összefoglalta addig megjelent publikációit a dohány betegségeiről és kártevőiről. Volt tanítványai dr. Ubrizsy Gábor, valamint dr. Tóth Oszkár ösztönözték, hogy azokat könyv alakjában jelentesse meg. 1965-ben meg is született a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában A dohány betegségei és kártevői c. munka, amiért a Munka-Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

1978. november 23-án a Debreceni Agrártudományi Egyetem akkori rektora és Tanácsa a jogelőd intézmény volt igazgatójának több mint harminc éven át az agrárszakemberek oktatásában és tudományos kutatásában elért kimagasló eredményeiért a doctor honoris causa kitüntető címet adományozta.

Gulyás Antal születésének századik évfordulóján, 1984-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) Növényvédelmi Tanszéke megemlékezett Gulyás Antal életútjáról és tudományos, oktatási eredményeiről.

A DATE korábbi Növényvédelmi Köre 1984-től lányának, dr. Gulyás Magdolnának jelenlétében és hozzájárulásával felvette a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre[2] elnevezést. Tiszteletére 2011-ben Gulyás Antal-emlékérem a növényvédelemért kitüntetést alapítottak, melyet a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum éves rendezvényén nyújtanak át a kitüntetetteknek.[3]

Növénytani munkái

[szerkesztés]
  • 1907: Syringa Josikaea Jacq. Fil. és a Syringa Emodi Wallich. Ujhelyi és Boros Sajtóján, Kolozsvárt. 70 p.
  • 1907: Syringa Josikaea és Syringa Emodi fiziológiai-anatómiai viszonyai kapcsolatban rendszertani helyzetükkel. Doktori értekezés.
  • 1909: Syringa Josikaea Jacq. Fil. és a Syringa Emodi Wallich. Újhelyi - Boros Ny., Kolozsvár. 38 p.
  • 1922/a: Gazdasági növénytan I.
  • 1923: Gazdasági növénytan II.
  • 1927(?): Gazdasági növénytani jegyzet: a gazdát érdeklő élettani, alaktani és növényrendszertani előadások áttekintése. Harmathy Ny., Debrecen. 226 p.

Állattani munkái

[szerkesztés]
  • 1924: Mező- és kertgazdasági növényeink állati ellenségei.

Növénykórtani munkái

[szerkesztés]
  • 1922/b: Növénykórtan (G. A. előadásai alapján összeállították hallgatói: Debreczeni Imre és Virágos Mihály)
  • 1924: Növényvédelem (akadémiai jegyzet)
  • 1928: A melegágyi dohánypalánták élettani és gomba betegségei és a védekezés ellenök. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Debrecen. 38 p.
  • 1931/a: A magyar dohányfajták osmosisos nyomásának meghatározása. Egyet. Ny., Budapest 93-96. p.
  • 1931/b: A magyarországi dohánylevelek bőrsejtjeinek alakja és jelentősége a feldolgozás szempontjából. Egyet. Ny., Budapest. 10 p.
  • 1932: Különböző gyümölcsfajok virágporainak csírázási vizsgálata.
  • 1934/a: Adatok a cerkospóra fertőzések kérdéséhez.
  • 1934/b: A mezőgazdasági növények és gyümölcsfák betegségeinek leküzdése növényvédelmi szerekkel és óvintézkedésekkel. Harmathy Ny., Debrecen. 74 p.
  • 1934/c: A mező- és kertgazdasági növények betegségei és az ellenök való védekezés. 2. rész. 2. kiad. Harmathy Ny., Debrecen. 112 p.
  • 1934/d: A dohány növénykórtana. Debrecen. 229 p.
  • 1936: A gazdasági növények és gyümölcsfák nem-élősködő jellegű betegségei. Harmathy Ny., Debrecen.
  • 1938: A burgonya vírusbetegségei: a vírusok jelentősége a leromlásban és az ellenük való védekezések. Nagy K. Ny., Debrecen-Pallagpuszta. 63 p.
  • 1947: A dohánykártevő Thrips tabaci Lindeman biológiája, kártétele és az ellene való védekezés. Tiszántúli Ny., Debrecen. 6 p.
  • 1951: A dohány melegágyi betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Független Ny., Budapest. 67 p.
  • 1965: A dohány betegségei és kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest 245 p.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bognár S. (1994): A magyar növényvédelem története a legrégebbi időktől napjainkig (1030-1980). Mosonmagyaróvár. 783 pp.
  • Bognár S.-Koppányi T. (1997): Debrecen és a magyar növényvédelem kapcsolata. 14-18. p. in: Kövics Gy. (szerk.) Első Nemzetközi Növényvédelmi Konferencia - 1st International Plant Protection Symposium at DAU, Debrecen, 1997. augusztus 18-19. Összefoglalók - Abstracts.
  • Fehér Gy. (1987): Gulyás Antal. 703-705. p. in: Für L. - Pintér J. (szerk.) Magyar Agrártörténeti Életrajzok A-H. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest.
  • Kálmán T. (1993): A növényvédelem oktatásának története a 125 éves debreceni agrárfelsőoktatásban. Diplomadolgozat 61 pp.
  • Kozári Józsefné Dobos I. (1986): Dr. Gulyás Antal munkásságának hatása a növénykórtan tudomány fejlődésére. Doktori értekezés, Debrecen.
  • Kövics Gy. - Kálmán T. (1992): A növényvédelem oktatásának története. in: Szász G. /szerk./: A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. No. 1. Debrecen 188-191.
  • Kövics Gy. (2011): „A növényvédelemért” Emlékérem alapítás Gulyás Antal (1884-1980) tiszteletére. Debreceni Agrártudományi Közlemények - Acta Agraria Debreceniensis 2011:43 5-10. https://web.archive.org/web/20160306040814/http://portal.agr.unideb.hu/media/16TNF_2011_13776.pdf
  • N. N. (2011): Gulyás Antal Növényvédelmi Kör https://web.archive.org/web/20120708001636/http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/novenyvedelmi/sajat_oldalak/gulyaskor/index.html
  • Szarukán I.-Kövics Gy. (2003): A Növényvédelmi Tanszék és a növényvédelem oktatásának története Debrecenben. Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Tanszék. Kézirat gyanánt. 75 pp.
  • https://web.archive.org/web/20160305204341/http://portal.agr.unideb.hu/media/Gulyas_Antal_934.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gulyás_Antal&oldid=26351451”