Gulács (hegy)
Gulács | |
A Gulács a Szent György-hegyről | |
Magasság | 393 m |
Hely | Magyarország, Veszprém vármegye |
Hegység | Dunántúli-középhegység, Tapolcai-medence |
Relatív magasság | 288 m |
Típus | tanúhegy |
Utolsó kitörés | 3 millió éve |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 17° 30′ 04″46.829167°N 17.501111°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 45″, k. h. 17° 30′ 04″46.829167°N 17.501111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulács témájú médiaállományokat. |
A Gulács a Tapolcai-medence egyik tanúhegye, magassága 393 méter. Vulkanikus eredetű, bazaltból épül fel. A hegy nyugati oldalán található Nemesgulács falu.
A Tapolcai-medence más tanúhegyeihez hasonlóan ez is bazaltból áll, melyet egykor bányásztak is útépítési célból. 1961-ig üzemelt a kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.[1] A hegyen már a római időkben is virágzó szőlőtermesztés folyt. Jelentősebb szőlőfajták az olaszrizling, a szürkebarát, a zöld szilváni, a Muscat Ottonel és a Zweigelt.
A hegy neve az ómagyar Gula névből származik, a név írásos forrásban először 1268-ban jelent meg. Ekkor még kettő, később már három Gulács nevű település létezett: Alsó-, Felső- és Középső-. A 20. században Keresztury Dezső a hegyet a magyar Fudzsinak nevezte.[1]
A Gulácsot érinti az Országos Kéktúra vonala is, amely elhalad a Sér-kút mellett is. Ez egy forrás a hegy oldalában. Az útvonal azonban nem megy fel a csúcsra, oda a kék háromszög jelzésen lehet feljutni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nemesgulács története. Nemesgulács honlapja. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
További információk
[szerkesztés]- Balaton felvidék
- Irány Magyarország
- Gulács - Balcsi.net