Ugrás a tartalomhoz

Großkrut

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Großkrut
Großkrut címere
Großkrut címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMistelbachi járás
Irányítószám2143
Körzethívószám02556
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség1572 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület38,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 37″, k. h. 16° 43′ 22″48.643611°N 16.722778°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 37″, k. h. 16° 43′ 22″48.643611°N 16.722778°E
Großkrut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Großkrut témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Großkrut osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1640 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Großkrut a Mistelbachi járásban
A Szt. István-plébániatemplom
Az althöfleini kápolna

Großkrut a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a Poybach patak mentén. Területének 2,4%-a erdő, 85,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 4 települést, illetve településrészt egyesít: Althöflein (276 lakos 2021-ben), Ginzersdorf (236), Großkrut (960) és Harrersdorf (168).

A környező önkormányzatok: nyugatra Poysdorf, északnyugatra Herrnbaumgarten, északra Schrattenberg, északkeletre Bernhardsthal, keletre Altlichtenwarth, délre Hauskirchen.

Története

[szerkesztés]

Großkrutot először 1055-ben említik. Neve 1922-ig Böhmischkrut volt, ekkor kapta a mai nevét, többek között azért mert az ide szóló leveleket a posta sokszor előbb Csehszlovákiába akarta küldeni (Böhmisch – cseh). Mezővárosi kiváltságait a 15. század elején kapta. 1708-1711 között Ginzersdorfot Rákóczi kurucai többször kifosztották. A település határában, a bernhardsthali úton állt a vesztőhely, ahol az utolsó kivégzést 1743-ban hajtották végre. A napóleoni háborúk során, 1805 – 1809 között a franciák többször megszállták. 1808-ban Höfleint Koháry Ferenc vásárolta meg. 1850-ben megalakultak Großkrut és Höflein (1912-től Althöflein) különálló önkormányzatai: ezek 1967-ben egyesültek.

A második világháború végén, 1945. április 20-án a Großkrutért rövid harcot vívott a Vörös Hadsereg és a Waffen-SS, amelynek 4 polgári áldozata volt. Ginzersdorfban 3 civil halt meg és 11 épület romba dőlt.

Lakosság

[szerkesztés]

A großkruti önkormányzat területén 2020 januárjában 1640 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 2677 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 97,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 91,2%-a római katolikusnak, 1,5% mohamedánnak, 5,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a németeken (97,3%) kívül a törökök alkották a legnagyobb nemzetiségi csoportot 1,2%-kal.

A népesség változása:

2016
1 579
2018
1 572

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szt. István-plébániatemplom
  • az althöfleini kápolna. A kápolnahegy alatt régi alagútrendszer húzódik, amely egy kis múzeumon keresztül érhető el.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großkrut című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]