Drasenhofen
| Drasenhofen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Mistelbachi járás | ||
| Irányítószám | 2165 | ||
| Körzethívószám | 02554 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1109 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 224 m | ||
| Terület | 35,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 26″, k. h. 16° 38′ 56″48.757222°N 16.648889°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 26″, k. h. 16° 38′ 56″48.757222°N 16.648889°E | |||
| Drasenhofen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drasenhofen témájú médiaállományokat. | |||
Drasenhofen osztrák község Alsó-Ausztria Mistelbachi járásában. 2021 januárjában 1091 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Drasenhofen a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombságon, a cseh határ mentén. Legfontosabb folyóvizei a Mühlbach és a Drasenbach. Területének 11,1%-a erdő, 77,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést, illetve településrészt egyesít: Drasenhofen (527 fő 2021-ben), Kleinschweinbarth (174), Steinebrunn (297) és Stützenhofen (93).
A környező önkormányzatok: délkeletre Herrnbaumgarten, délre Poysdorf, délnyugatra Falkenstein, nyugatra Ottenthal, északra Mikulov (Csehország).
Története
[szerkesztés]A község területén a régészek az ősemberek 18-28 ezer éves vadásztáborát tárták fel. A korai lakosokról tanúskodnak a neolitikus harangedényes kultúrához köthető sírok és egy bronzkori település maradványai.
Drasenhofent először 1190-ben említik, akkor még Taisenhof néven; ez az elnevezés a 16. századig megmaradt. A 14. században a magyar (pécsi) eredetű Fünfkirchen família szerezte meg. A család idővel Alsó-Ausztria egyik leggazdagabb nemesi nemzetségévé nőtte ki magát. A 16. században protestáns hitre tértek. 1618-ban Johann Bernhard von Fünfkirchen részt vett a prágai defenesztrációban, ezért halálra ítélték és birtokait elkobozták. Drasenhofent a nikolsburgi (mikulovi) Dietrichsteinek kapták.
A második világháború után, 1945 júniusában Drasenhofen volt az első állomása az ún. brnói halálmenetnek, amely során a csehszlovák hatóságok Ausztriába hajtották át Brno német lakosságát és ennek során mintegy 1700-an életüket vesztették. A drasenhofeni temetőben 186 áldozatot temettek el.
Lakosság
[szerkesztés]A drasenhofeni önkormányzat területén 2020 januárjában 1091 fő élt. A lakosságszám 1910-ben érte el csúcspontját 3006 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 91,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 2,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87%-a római katolikusnak, 10% mohamedánnak, 2,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németeken (88,2%) kívül a bosnyákok (5%) és a horvátok (3,7%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 163
|
| 2018 | 1 109
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a Fünfkirchen-kastély
- a Szt. Vitus-plébániatemplom
- a steinebrunni Szt. Anna-templom
- a Tractorium traktormúzeum
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 31606 – Drasenhofen Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Drasenhofen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
