Greenwich
| Greenwich | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | London |
| Irányítószám | SE10 |
| Körzethívószám | 020 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Terület | 50,4418 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Greenwich
Pozíció London térképén
| |
 é. sz. 51° 28′ 48″, k. h. 0° 00′ 00″51.480000°N 0.000000°EKoordináták: é. sz. 51° 28′ 48″, k. h. 0° 00′ 00″51.480000°N 0.000000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Greenwich témájú médiaállományokat. | |
Greenwich (ⓘ) London Greenwich kerületének egyik része, a Temze déli partján található. Egyrészt tengeri történelméről, másrészt csillagvizsgálójáról nevezetes, mert annak közepén megy át a „greenwichi délkör”, a 0° hosszúsági kör, ami hagyományosan a zónaidő-számítás alapja (GMT).
Szomszédos negyedek
[szerkesztés]- Deptford
- Blackheath
- St Johns
- Westcombe Park
- New Cross
- Lewisham
- Kidbrooke
- Charlton
- Peckham
- Thamesmead
- Plumstead
- Woolwich
Éghajlat, időjárás
[szerkesztés]Éves átlagos maximum-hőmérséklet: 14,8 °C, minimum-hőmérséklet: 7,2 °C, a csapadék mennyisége: 583,6 mm.
Története
[szerkesztés]
A Greenwich Parkban a Flamsteed-háztól délnyugatra található halomsírokról úgy vélik, korai bronzkori eredetűek, melyeket az angolszászok használtak temetkezési helyként a 6. században is. Keleten a Vanbrugh és a Maze Hill Gates között egy római kori villa vagy templom látható. Egy kis területen még látható a vörös kövezet, melyet 1902-ben szedtek föl, és alatta 300 érmét találtak Claudius és Honorius idejéből. A Londontól Doverig vezető római út átszeli a felföldet Greenwich déli része felé Blackheathen át. Ezt követi egy korábbi kelta út Canterburytől St Albansig.[1] V. Henrik idejére Greenwich már csak egy halászváros volt biztonságos horgonyzóhellyel a folyóban.[2]
II. Ethelred uralkodása idején a dánok flottája több mint három éven át horgonyzott a Temzén, a sereg maga följebb táborozott a hegyen. Megtámadták Kent városát, majd 1012-ben elfoglalták Canterburyt és Canterburyi Elfeg érseket hét hónapig tartották fogva táborukban. Végül halálra kövezték őt, amiért visszautasította váltságdíjának (3 000 ezüst) kifizetését, és megtartották a testét, mígnem egy vérébe mártott bot kihajtott. E csoda hatására testét visszaadták követőinek, mártírságáért szentté avatták és a 12. században egy plébániatemplomot neveztek el róla. Jelenleg azon a helyen áll a Szent Elfeg-templom, melyet Nicholas Hawksmoor tervezett 1714-ben, és 1718-ban épült fel. A dán tábor nyomai még talán felfedezhetők Blackheath határának közelében.[3]
A Domesday Book (Ítéletnapi könyv) szerint Greenwich Bayeux-i Odo püspök birtoka volt, akinek földjeit az uralkodó kobozta el 1082-ben. III. Eduárd és későbbi uralkodók is rendszeres látogatók voltak, IV. Henrik angol király itt végrendelkezett, és V. Henrik Thomas Beaufort exeteri hercegnek adományozta, aki 1417-ben halt meg. A palotát VI. Henrik kormányzója és Gloucester hercege, Humphrey építtette, elkerítette a parkot és felállított egy tornyot a Királyi Obszervatórium helyén. Humphrey halála után VI. Henrik hitvese, Anjou Margit átnevezte Palace of Placentia vagy Pleasaunce névre. A palota építését és bővítését 1466-ban fejezte be IV. Eduárd és feleségének, Elizabeth Woodwille-nek ajándékozta.[3]
A palota VII. Henrik legfőbb tartózkodási helye volt, fiai Henrik (későbbi VIII. Henrik) és Edmund Tudor is itt születtek. Henry jobban kedvelte Greenwichet az Eltham palotánál, ami a korábbi királyi rezidencia volt. I. Mária (1516. február 18.) és I. Erzsébet (1533. szeptember 7.) királynők is Greenwichben születtek, Erzsébetnek ez volt a kedvenc nyári rezidenciája.[3]
Az angol polgárháború alatt a palotát kétszersült-gyárként és börtönként hasznosították, majd elkobozták a Lord Protector számára. A Restaurációs mozgalom idején a palota már használhatatlan volt és lerombolták. II. Károly részére új építkezésekbe fogtak, de csak a Károly király blokkot sikerült befejezni. Akkor az épületet átépítették a greenwichi kórház részére, melyet Christopher Wren tervezett és később Hawksmoor fejezte be.
Dániai Anna Inigo Jonesszal építtetett egy házat a hegyen, mely a kórházra és folyóra néz, ez jelenleg a Nemzeti Tengerészeti Múzeum központi épülete.[3] Ezt 1934-ben alapították és a korábbi Királyi Kórházi iskola épületeiből alakították ki.
Érdekességek
[szerkesztés]
Greenwichben, a Temzétől nem messze található egy kis zsákutca, melyet 1899. október 17-én Kossuth Lajosról neveztek el (öt évvel Kossuth torinói halála után).[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Roucoux, Omer. The Roman Watling Street: from London to High Cross (angol nyelven). Dunstable Museum Trust (1984. november 16.). ISBN 0-9508406-2-9
- ↑ 'Greenwich' (angol nyelven). British History Online. [2009. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
- ↑ a b c d 'Greenwich' (angol nyelven). British History Online. (Hozzáférés: 2010. január 25.)
- ↑ Kiss Borbála Réka: A Kossuth-zsákutca. Index.hu