Grünwald Lázár
| Grünwald Lázár | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Grünwald Lázár Eliezer Dávid |
| Cím | főrabbi |
| Született | 1867. január 20. Csorna .svg){kind=small} |
| Elhunyt | 1928. május 20. (59–60 évesen) Szatmárnémeti  |
| Sírhely | Szatmárnémeti, ortodox zsidó temető. |
| Munkássága | |
| Vallás | zsidó |
| Felekezet | ortodox (a haszid irányzat híve) |
| Hivatal | Szatmárnémeti ortodox főrabbi, a Várdomb utcai ortodox zsinagóga és a Talmud Tora imaház főrabbija. (korábban felsővisói rabbi) |
| Hivatali idő | 1920-1928 |
| Elődje | Grünwald Juda |
| Utódja | Teitelbaum Joel |
Grünwald Lázár Eliezer Dávid (Csorna, 1867. január 20. – Szatmárnémeti, 1928. május 20.) rabbi, Szatmárnémeti ortodox főrabbija, világhírű Talmud-tudós.[1] Nyolc éven át állt Szatmárnémeti ortodox zsidóságának élén.
Munkássága
[szerkesztés]1897-ben Dunaszerdahelyen dajan, majd Németkeresztúron a hitközség vezetője, 1912-től pedig felsővisói rabbi lett.[2] Grünwald Juda szatmári főrabbi 1920-ban bekövetkezett halála után a szatmárnémeti ortodox zsidó hitközség (mely ekkorra már különvált a helyi status quo hitközségtől) őt hívta meg szatmári főrabbinak. Megválasztása október 17-én történt, de a hitközségben történt nézeteltérések és hatalmi harcok miatt csak 1921 március 10-én foglalhatta el állását. Az ő vezetése alatt rohamos fejlődésnek indult a hitközségi élet. Új hitközségi székházat, új elemi iskolát építtetett. Kibővíttette a rituális fürdőt (gőzfürdővel), korszerűsíttette az ügyvitelt, új pászkasütőt és tollfosztót építtetett. Munkájában elkötelezett segítője volt az 1923-as választást követően idősebb Reiter Mór hitközségi elnök, Freund Haim alelnök és az elöljáróság számos vezető tagja. Megjegyzendő, hogy az ő főrabbisága alatti, 1923-as elöljáróválasztáson a cionisták kerülnek többségbe a hitközség élén.
Elképesztő munkatempójára számos méltatója megemlékszik. A hitközségi munka mellett lelkészi és elméleti munkáira is hasonló hangsúlyt fektetett. Csirák Csaba megfogalmazásában "Délelőtt a jasivában tartotta előadásait a főpap, délután a panaszokat próbálta orvosolni, éjszaka halachikus munkákat írt." Felesége a nagy elméleti tudásáról híres Rappaport Jakab lánya, Perl volt. Jesiváját állítólag 400-n látogatták.[3]
Grünwald Lázár főrabbi mindössze nyolc éven át bírta a saját maga által diktált munkaütemet. 1928. május 20-án elhunyt. Sírja ma is látogatott zarándokhely a haszidok és más, Szatmárról elszármazott ortodox zsidók körében.
Kéziratban maradt respunzumait és chalaikus döntéseit halála után Karen Lő Dávid címmel adták ki.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2010. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 28.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0334.html
- ↑ a b https://web.archive.org/web/20141204115732/http://egyur.50webs.com/Teitelbaum-rabi.pdf
Források
[szerkesztés]- Csirák Csaba (szerk.): Szatmári zsidó emlékek, Otthonom Szatmár megye sorozat, EuroPrint, Szatmárnémeti, 2001, 176-177. old.
- Kopka János: Zsidó emlékek a Felső-Tisza vidékén, Kelet Press, Nyíregyháza, 2004.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 826. o. Online elérés
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Meghalt Grünwald Lázár szatmári főrabbi In: Uj Kelet, 1928. május 22.
.svg){kind=small}