Grün Albert
Dr. Grün Albert (Borsaújfalu, 1906. december 26. – Dachau, 1945. március 15.) magyar rabbi és sémi filológus.
| Grün Albert | |
| Született | 1906. december 26. Borsaújfalu |
| Elhunyt | 1945. március 15. (38 évesen) Dachau |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | rabbi, filológus |
| Iskolái | |
_n%C3%A9val%C3%A1%C3%ADr%C3%A1sa..jpg) | |
| Grün Albert aláírása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
[szerkesztés]Származása
[szerkesztés]1906. december 26-án született a Kolozs megyei Borsaújfaluban Grün Lázár és Katz Gizella gyermekeként. Apja ortopéd cipész volt, aki 1908-ban önállósította magát Beregszászon. A család 1913-ig élt itt, ekkor Sárospatakra költöztek. Apja részt vett az első világháborúban.
Tanulmányai
[szerkesztés]1921-ben lett a budapesti Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet tanulója. Fiatal kora ellenére kitűnt kiváló szónoki képességével, gyakran kérték fel különféle beszédek megtartására.
1927-től 1931-ig a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat sémi filológia szakon. Doktori értekezését Jób könyvének egy kommentártöredékéről írta, mely a Kairói geniza részét képezte. A töredék a második világháború után eltűnt, tartalmát tehát egyedül ebből a munkából ismerjük.[1]
_1931-ben_kiadott_k%C3%B6nyv%C3%A9nek_c%C3%ADmlapja..jpg)
Rabbisága
[szerkesztés]1934-ben avatták rabbivá és még ebben az évben a frissen megalakult ercsi-dunapentelei izraelita anyakönyvi kerület főrabbijává választották. Miután 1911-ben Mandel Sámuel elhagyta a települést, az ercsi rabbi pozíciója több mint huszonkét évig üres volt.
A nagy kiterjedésű, ercsi központú kerülethez 12 település, 190 család és mintegy 600 lakos tartozott. A kerülethez tartozó nagyobb hitközségek Ercsi és Dunapentele mellett Adony, Érd és Rácalmás voltak.[2]
"A kisebb szórványok lakói számára rendszeresen körleveleket állított össze többek között az ünnepekre történő felkészülés jegyében. [...] A lelki gondozást fontos feladatának tartotta, sokat volt úton, látogatta a családokat, így rabbisága alatt emelkedett a zsinagógába járók száma. Kiemelten foglalkozott a gyerekekkel. A hitoktatásnak nagy jelentőséget tulajdonított. Főként iskolás gyerekekből templomi énekkart alakított. Télen kultúresteket szervezett."[2]
A holokauszt alatt
[szerkesztés]1944. június elején Ercsi zsidó lakosságával együtt a székesfehérvári Szabó-téglagyárba szállították. Innen június 14-én deportálták Auschwitzba. Megjárta a echterdingeni munkatábort,[3] a buchenwaldi[4] és a dachaui koncentrációs tábort. Itt halt meg 1945. március 15-én.[5] 38 éves volt.
Családja
[szerkesztés]1934-ben vette feleségül Schvitzer Máriát (1911-1944).[6] Egy gyermekük született, Grün Lívia Gizella (Lili) (1935-1944).
Művei
[szerkesztés]- Grün Albert (1931): Jób könyvének egyik kommentár-töredéke a Magyar Tudományos Akadémia birtokában lévő Kaufmann-könyvtár genizagyűjteményéből. Budapest: Gewürcz Nyomda
- Grün Albert (1931): The Story of Bible Translations. Budapest: Gewürcz Nyomda
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kommentár Jób 36:5-38:1-hez. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
- ↑ a b Fejér megyei életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
- ↑ Albert Grün 43055 - Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
- ↑ Albert Grün - 86202 - Individual Files (male) - Concentration Camp Buchenwald. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
- ↑ Albert Grün 79271U - Holocaust Survivors and Victims Database. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
- ↑ Házasságkötésük bejegyezve a Budapest VIII. kerületi polgári anyakönyvben 905/1934. szám alatt. (Hozzáférés: 2021. április 23.)
