Grúz Fegyveres Erők
| Grúz Fegyveres Erők | |
 | |
| Dátum | 1991 |
| Ország | Grúzia |
| Típus | fegyveres erők |
| Méret | 32 650 fő |
| Diszlokáció | Tbiliszi |
| Grúz Fegyveres Erők weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz Fegyveres Erők témájú médiaállományokat. | |
A Grúz Fegyveres Erők (grúz nyelven: საქართველოს თავდაცვის ძალები, magyar átírásban: szakartvelosz tavdacvisz dzalebi), Grúzia hadereje, amely két haderőnemből, a szárazföldi erőkből és a légierőből áll. A haditengerészet mint önálló haderőnem 2009-ben megszűnt, beolvasztották a Grúz Határőrsághez tartozó parti őrségbe.
Grúzia haderejének néhány összefoglaló adata
[szerkesztés]
A szárazföldi erők létszáma 8620 fő. A szárazföldi erők parancsnokságának összetétele: 2 gépesített lövészdandár, 1 nemzeti gárda dandár, 1 tüzérezred, 1 felderítő-zászlóalj, 1 különleges zászlóalj, 1 békefenntartó zászlóalj. Haditechnikai eszközök: 90 db T–55, T–72 típusú harckocsi; 185 db BMP–1, BMP–2, BRM–1, BTR–70/80, MT–LB típusú páncélozott gyalogsági és egyéb páncélozott jármű; 76 db tüzérségi löveg, 16 db BM–21 típusú rakéta-sorozatvető, 17 db 120 mm-es aknavető és néhány SA–16 típusú légvédelmi rakéta.
A légierő létszáma 1250 fő. Haditechnikai eszközök: Szu–17 vadászbombázó és Szu–25 csatarepülőgépek; An–2, Jak-18/40, Tu–134 típusú szállító repülőgép; 3 db Mi–24, 4 db Mi–8/17, 8 db UH–1H; 75 db SA–2, SA–3, SA–4, SA–5 légvédelmi rakétaindító. [mikor?]
A haditengerészet létszáma 1830 fő. Haditechnikai eszközök: 11 db őrhajó és partvédelmi hajó, 2 db deszanthajó. [mikor?]
Az ellenséges abház és oszét erők személyi állománya 7000 fő. Haditechnikai eszközök: 50-60 db harckocsi és 100 db tüzérségi löveg. [mikor?]
- Teljes személyi állomány: 32 650 fő (2008)
- Védelmi költségvetés: 218 millió USD (2006)
- Az ellenzéki erők (abház, oszét erők) személyi állománya: 6867 fő
- Az ellenzéki erők haditechnikai eszközei: 50-60 db harckocsi és 100 db tüzérségi löveg
- Szolgálati idő 18 hónap
- Mozgósítható állomány: 827 281 fő alkalmas katonai szolgálatra
- Grúzia szorosra fűzte kapcsolatait az utóbbi időkben a NATO-val, és az USA-val. Amikor George W. Bush amerikai elnök Grúziában járt, ígéretet tett Grúzia NATO csatlakozására. Grúzia szoros kapcsolatokat táplál a nyugattal, és politikailag is ki akar kerülni Oroszország vonzás körzetéből.
- Az orosz–grúz háborúban a grúz katonai veszteségek:
- 169 katona halott
- 300 katona eltűnt
- 2200 katona sebesült
- 30-34 harckocsi megsemmisült
- 1 rendőr halott
- 9 partvédelmi hajó megsemmisült
- 1 rakétahordozó őrhajó megsemmisült
- 3 db grúz kémrepülő megsemmisült
- 15–20 harci repülőgép megsemmisült
- 2 db helikopter (Mi–8, Mi–24) megsemmisült
Szárazföldi erő: 8620 fő
[szerkesztés]Harcászati egységek:
- 2 gépesített lövészdandár
- 1 nemzeti gárda dandár
- 1 tüzérezred
- 1 felderítő-zászlóalj
- 1 különleges zászlóalj
- 1 békefenntartó zászlóalj
Fegyverzet
[szerkesztés]- 64 db T–55, T–72 harckocsi
- 185 db BMP–1, BMP–2, BRM–1, BTR–70, BTR–80, MT–LB páncélozott gyalogsági, és egyéb páncélozott jármű
- 76 db tüzérségi löveg
- 16 db BM–21 Grad rakéta-sorozatvető
- 17 db 120 mm-es aknavető
- néhány SA–16 légvédelmi rakéta
Légierő, légvédelem: 1250 fő
[szerkesztés]- Harci repülők
- 12 darab Szu–25 csatarepülőgép
- Néhány L–29 Delfín és L–39 Albatros
A Grúz Légierő alapvető csapásmérő erejét sokáig a Szu–25-ös csatarepülőgépek képezték. Hét gépet 1992-ben kapott a légierő a Tbiliszi Repülőgépgyártól, amely a típus egyetlen gyártója volt az egykori Szovjetunióban. A 2000-es évek elején további 12 darab Szu–25-ös állított szolgálatba a Grúz Légierő. Ezeket a használt gépeket Grúzia Csehországtól vásárolta. A 2010-es évek elején további gépeket vásárolt Grúzia (egyes hírek szerint Bulgáriából). A gépek üzemképessége folyamatosan esett. Több gép (2 vagy három) elpusztult a grúz-orosz háborúban. Egyes források szerint 2017-ben tervezték a kivonásukat és a földi támadó funkciót a jövőben pilóta nélküli repülőgépekkel akarják megoldani.[1]
Az 1997–2008 közötti időszakban Grúzia jelentős mennyiségű használt haditechnikai eszközt , köztük repülő és légvédelmi eszközöket szerzett be Ukrajnából. Ekkor került Grúziába 10 db egykori ukrán L–29 Delfín, 14 db L–39 Albatros, valamint Mi–8 és Mi–14-es helikopterek és Mi–24-es harci helikopterek.[2]
Grúzia már elkezdte a tárgyalásokat Csehországgal 10-12 darab szubszonikus könnyű vadászrepülőgép, L–159 ALCA vásárlásáról, jelentette be Martin Bartak cseh védelmi miniszterhelyettes. (Ezek a gépek Grúziának fontosak, hiszen Grúzia vezetése szeretne a NATO-hoz csatlakozni, miközben orosz támogatású Dél-Oszétiával és Abháziával is foglalkozniuk kell. Folyamatban volt 15 darab UH–60 Black Hawk szállító helikopter és 5 C–130 Hercules teherszállító repülőgép beszerzése is.[3]
- Szállító repülők
- Helikopterek
- Légvédelmi rakéták
- 75 db SA–2, SA–3, SA-4 légvédelmi rakétaindító.
- 6 db 9K37 Buk légvédelmi rakétakomplexum
- 8 db 9K33M2 Osza–AK és 6 db 9K33M3 Osza–AKM légvédelmi rakétakomplexum
- Spyder–SR légvédelmi rakétakomplexum
- Sztrela–2, Sztrela–3, Igla–1 és Grom kézi légvédelmi rakéták
Haditengerészet: 1830 fő
[szerkesztés]- Hajóállomány
- 2 db őrhajó, partvédelmi hajó
- 2 db deszanthajó.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Грузия сняла с вооружения штурмовики Су-25. lenta.ru. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
- ↑ Украина вооружала Грузию для войны с Россией (orosz nyelven). Известия, 2008. szeptember 9. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
- ↑ Zsig, Zoltán. „Az olimpia ünneprontói”. Aranysas 2009. (január), 25. oldal. o. ISSN 1587-9380.
Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
- Grúzia Védelmi Minisztériumának honlapja
- Grúzia Nemzetbiztonsági Tanácsának honlapja
- Információk Grúzia hadseregéről (grúz nyelven)
