Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen
| Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen | |
 | |
| Született | 1797. március 3.[1][2][3][4] |
| Elhunyt | 1884. február 3. (86 évesen)[1][2][3][4] Berlin[7] |
| Állampolgársága | porosz |
| Szülei | Friedrich Ludwig Hagen |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Königsbergi Egyetem |
| Sírhelye | Invalidenfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (Königsberg (ma:Kalinyingrád), Kelet-Poroszország, 1797. március 3. – Berlin, 1884. február 3.) német fizikus, az áramlástan egyik megalapozója.
Életrajza
[szerkesztés]A Königsbergi Egyetemen (eredeti nevén: Albertus-Universität Königsberg) tanult, és általános mérnöki tanulmányokat folytatott. 1816-tól Friedrich Besselnél tanult matematikát és csillagászatot, 1818-tól építészetet. Többek között Immanuel Kant filozófus is a tanárai közt volt. Miután 1819-ben vizsgáit letette, vízépítési feladatokkal bízták meg.
Tevékenysége
[szerkesztés]1822-től kezdve jelentek meg publikációi. 1824-ben a königsbergi kereskedelmi hatóság építészeti tanácsosként alkalmazta (németül: Baurat). 1825-től Gdańsk-ban (akkori nevén Danzig), majd 1826-ban Pillau-ban (mai nevén Baltijszk) kikötői felügyelő lett. 1830-ban Berlinbe költözött, és az Építészeti Tanács tagja lett. 1834-től 1849-ig docensi rangban dolgozott az Építészeti Főiskolán és az Egyesített Tüzérségi és Építészeti Akadémián. 1839-ben Jean Louis Marie Poiseuille-től függetlenül megfogalmazta a homogén folyadékok lamináris áramlásának elméletét (Hagen–Poiseuille-egyenlet). 1842. április 7-én a Porosz Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották és abban az évben elnyerte a Bonni Egyetem tiszteletbeli doktora (Honoris Causa) címét. 1856-tól IV. Frigyes Vilmos porosz király udvari tanácsosa lett. 1875-ös nyugalomba vonulásáig a német nyelvű államok kikötői és építészeti igazgatója volt. A Porosz Admiralitás első hadi kikötőjének tervezését vezette Wilhelmshavenben, ahol 2007 óta emlékműve áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. április 21.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Berlin-Brandenburgische Akademie der Wissenschaften: Ausgewählte Literaturnachweise aus dem Bestand der Akademiebibliothek (PDF-Datei; 44 kB)
- Kurzbiografie mit Bild (archivált szöveg, képek nélkül)
További információ
[szerkesztés]- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
