Ugrás a tartalomhoz

Gonbad-e Kábusz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gonbad-e Kávusz szócikkből átirányítva)
 Az épület Gonbad-e Kávusz
világörökségi helyszín része
Gonbad-e Kábusz
TelepülésGolesztán tartomány
Építési adatok
Megnyitás1006
Építési stílusZiyarid architecture
Felhasznált anyagoktégla
Hasznosítása
Felhasználási terület
Magassága53 m
Alapterület
  • 14 754
  • 178 551
m²
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító1398
KritériumokI, II. III, IV
Felvétel éve2012
Elhelyezkedése
Gonbad-e Kábusz (Irán)
Gonbad-e Kábusz
Gonbad-e Kábusz
Pozíció Irán térképén
é. sz. 37° 15′ 29″, k. h. 55° 10′ 08″37.258121°N 55.168991°EKoordináták: é. sz. 37° 15′ 29″, k. h. 55° 10′ 08″37.258121°N 55.168991°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gonbad-e Kábusz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Gonbad-e Kávusz vagy Gonbad-e Kávusz-torony (perzsául: برج گنبد قابوس) egy mauzóleum Irán Gonbad-e Kávusz városában, és 2012 óta az UNESCO Világörökség része.[1] Kábúsz Vusmgír zijárida uralkodó (978-1012) sírját jelöli, és még életében, 1006-1007 körül megépült. 53 méter körüli magasságú, henger alakú sírbolt-torony, amely mintegy 30 kilométerről is látható. Az azonos nevű város az emlékműről kapta a nevét.[2]

Az iráni építészet remekművének tekintik, Oleg Grabar szerint „szinte tökéletes egyensúlyt teremt a cél (fejedelmi dicsőség a halálon túl), a forma (csillaggá alakított hengeres torony) és az egyetlen anyag (tégla) között”. A Gonbad-e Kávusz a legismertebb toronysír Észak-Iránban, és számos kutatás témája.[3]

Története

[szerkesztés]

A Zijáridák dinasztiájához tartozó Kábusz a 11. század elején Gorgán és Tabarisztán egyes részei felett uralkodott. Udvarában olyan nagy tudósok éltek és alkottak, mint Al-Bírúni és Ibn Szína, de maga az uralkodó is ismert költő, filozófus és csillagász volt.[4] Ortodox szunnitaként igen kemény kézzel kormányozta fejedelemségét, ezért hazatérése után ideiglenesen száműzték, sőt meg is gyilkolták. A 11. században ez a régió még a zoroasztrizmusról az iszlámra való áttérés alatt állt.

A tornyon található, rímes prózában írt feliratos sávok szerint Kábusz még életében, 1006-ban vagy 1007-ben rendelte el a torony megépítését. Az emlékművön az alapítás dátumát két naptári stílusban adják meg: Az emlékmű belső átmérője 9,67 méter a talapzatánál. Sheila S. Blair (2002) szerint az épület bejárata tartalmazza a moqarnas szerkezet kialakulásának legkorábbi bizonyítékait. A Gonbad-e Kávusz-torony kialakítását tekintve hasonlít az iráni Kaszpi-tenger partvidékén található többi hengeres sírboltozathoz, azonban rendkívüli magassága miatt különbözik a többi példától.

Jellemzői

[szerkesztés]

A kis mesterséges dombon álló Gonbad (jelentése „kupola”, azaz átvitt értelemben „temetkezési torony”) egy 52 méter magas, felfelé enyhén elvékonyodó hengeres torony, amelyet egy kúp alakú csúcs zár a tetején. Az építmény teljes egészében égetett téglából épült. Falai három méter vastagok az alapnál, és kívülről tíz szögletes támpillérrel vannak ellátva. A szinte modern esztétikát sugárzó emlékművet a tiszta forma hangsúlyozása és a díszítés nagy fokú visszafogottsága jellemzi. Csak a bejárat fölött (körülbelül nyolc méter magasságban) és közvetlenül a szürkészöld kupola alatt található két tízrészes sáv a következő kufikus írással készült felirattal:

بسمله – هذا القصر العالى – للامير شمس المعالى – الامير بن الامير – الامير قابوس بن وشمكير – امر ببنائه فى حياته – سنة سبع وتسعين – وثلثمائة قمرية – وسنة خمس وسبعين – وثلثمائة شمسية

(„Biszmilláh [Isten nevében], ez a magas vár Sáms al-Maali emír – emír fia emír – Kábusz ibn Vusmgir emíré. Még életében, a 397-es holdévben, a 375-ös napévben rendelte el az építését.”)

Mivel az említett hidzsri-évek megfelelnek a keresztény időszámításnak 1006. szeptember 27-től 1007. szeptember 16-ig és 1006. március 15-től 1007. március 14-ig, a sírt 1006. szeptember vége és 1007. március közepe között (azaz Kábusz második uralkodása alatt) kellett felépíteni.

A torony keleti oldalán egyetlen csúcsíves nyíláson keresztül lehet bejutni az épület díszítetlen, teljesen üreges belsejébe, amelynek átmérője közel 10 méter. Az uralkodó mára eltűnt üvegkoporsóját állítólag egykor láncokkal rögzítették a kupola boltozatához, így az 45 méterrel a föld felett lebegett. A sátorszerű tető keleti oldalán van egy kis nyílás, amelyen keresztül a reggeli nap sugarai a koporsóra süthettek. Ez a zoroasztriánus elképzelések folytatására utal, hiszen az ősi iráni vallás temetkezési rítusaiban fontos volt, hogy a holttest ne érintkezzen a földdel, és a halál utáni negyedik napon a nap sugarainak legyen kitéve, amelyen a lélek ezután az ég felé utazhat.[5]

Jelentősége

[szerkesztés]

A korai iszlám időkben a mauzóleumok építésének tilalmát először a 9. század elején törték meg. A fennmaradt iszlám mauzóleumok kezdeti időszakából a buharai Számánidák kupolás épülete áll, amelyet 943 előttre datálnak. A kerek kupolával ellátott négyzet alakú építmény számtalan mauzóleum mintájává vált, különösen az arab országokban elterjedő kubbáké.[6] A perzsa térségben a 11. században egy teljesen más típusú sírbolt-torony (gonbad) váltotta fel, és a Gonbad-e Kávusz vált ennek mintájává. Ez a régió nevezetessége, és Észak-Irán számos sírbolt-tornya közül a legmagasabb és a legjobb állapotban fennmaradt. A többi hasonló kialakítású sírbolt-toronyhoz hasonlóan ez is a nomád temetkezési sátor maradandó utódjának tekinthető. 2012-ben a műemlék felkerült az UNESCO világörökségi listájára.[7]

Galéria

[szerkesztés]
  • Archív felvételen a még ép erődítésekkel
    Archív felvételen a még ép erődítésekkel
  • 2014-ben
    2014-ben
  • Felújítás közben
    Felújítás közben
  • A falak és a tető közötti átmenet
    A falak és a tető közötti átmenet
  • Az épülethez vezető lépcső
    Az épülethez vezető lépcső
  • A torony belseje
    A torony belseje
  • A belső díszkivilágítása
    A belső díszkivilágítása
  • A torony külső díszkivilágítással
    A torony külső díszkivilágítással

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gonbad-e Qābus. whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  2. ↑ Foundation, Encyclopaedia Iranica: Welcome to Encyclopaedia Iranica (amerikai angol nyelven). iranicaonline.org. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  3. ↑ The Cambridge history of Iran. 4: The period from the Arab invasion to the Saljuqs / ed. by R. N. Frye. 6. print. 1975. ISBN 978-0-521-20093-6 Hozzáférés: 2024. november 2.  
  4. ↑ Foundation, Encyclopaedia Iranica: Welcome to Encyclopaedia Iranica (amerikai angol nyelven). iranicaonline.org. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  5. ↑ Temetési szokások szerte a világban III.rész - Temetkezés szolgáltatás. www.temetkezesszolgaltatas.hu. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  6. ↑ Kubba, | A Pallas nagy lexikona | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. november 2.)
  7. ↑ Az UNESCO új világörökségi helyszínei (angol nyelven). www.e-nepujsag.ro, 2012. július 2. (Hozzáférés: 2024. november 2.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gonbad-e Qabus (tower) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gonbad-e_Kábusz&oldid=27607732”