Globasnitz
Globasnitz (Globasnica) | |||
A katolikus plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Völkermarkti járás | ||
Irányítószám | 9142 | ||
Körzethívószám | 0 42 30 | ||
Forgalmi rendszám | VK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1620 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 541 m | ||
Terület | 38,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 25″, k. h. 14° 42′ 10″46.556944°N 14.702778°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 25″, k. h. 14° 42′ 10″46.556944°N 14.702778°E | |||
Globasnitz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Globasnitz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Globasnitz (szlovénül: Globasnica) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 1593 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Globasnitz Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgye és a Karavanka-hegység között, a szlovén határhoz közel. Az önkormányzathoz 10 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik: Globasnitz (274 lakos), Jaunstein (155), Kleindorf (232), Podrain (98), St. Stefan (257), Slovenjach (14), Traundorf (313), Tschepitschach (76), Unterbergen (40), Wackendorf (144).
A környező települések: északra Eberndorf, keletre Feistritz ob Bleiburg, délre Eisenkappel-Vellach, nyugatra Sittersdorf.
Története
[szerkesztés]Globasnitz területén az ókorban kelták éltek, a Hemmabergen megtalálták Jovenat isten kultuszhelyét. I.e. 15-ben, miután a rómaiak annektálták Noricumot, a Virunumból Celeiába vezető út mentén katonai tábor és a futárok számára lóváltó állomás létesült, körülöttük pedig egy kis, Iuenna nevű település jött létre. Innen ered a völgy mai, Jauntal elnevezése. A régészek által talált sírköveket, üveg- és cseréptárgyakat, ékszereket a helyi múzeumban lehet megtekinteni. A helyiek a római és kelta isteneknek egyaránt áldoztak. A 4. században elterjedt a kereszténység ariánus változata, a Hemmebergen két római stílusú mozaikokkal díszített keresztény szentélyt találtak. 500 körül szlávok települtek be a régióba és a kereskedelmi út megszűntével Iuenna elnéptelenedett. A szláv népesség hosszú távon megmaradt, az 1910-es népszámláláskor még 1264 szlovén és 21 német élt Globasnitzban.
Globasnitz első írásos említése 1143 és 1163 között történt Globasinvilla formában. Templomáról 1265-ben, az egyházközségről 1296-ban történik említés először.
Az önkormányzat 1850-ben jött létre, de 1865 és 1876 között Eberndorfhoz csatolták.
Lakosság
[szerkesztés]A globasnitzi önkormányzat területén 2016 januárjában 1593 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 1645 lakoshoz képest. Akkor a lakosok 98,2%-a osztrák állampolgár volt. A helybeliek 54,2%-a német, 42,1%-a szlovén anyanyelvű volt. 96,0% katolikusnak, 0,7-0,7% evangélikusnak, illetve mohamedánnak, 1,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- a Hemmaberg ahol öt ókeresztény templom maradványai, a Szt. Hemma és Dorothea zarándoktemploma és a Rosalie-barlang és -forrás található.
- a régészeti múzeum
- az osztrogót temető
- a román-gótikus stílusú Mária mennybemenetele-templomban 14-15. századi freskók láthatók. A csontkamra kora 16. századi
- St. Stefan temploma
- az 1970-es években épült Elberstein-kastély
- a feuersbergi vár romjai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Globasnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Franz Glaser: Die römische Siedlung Iuenna und die frühchristlichen Kirchen am Hemmaberg. Verlag des Geschichtsvereines für Kärnten, Klagenfurt, 1982
- Wilhelm Deuer, Johannes Grabmayer: Transromanica – Auf den Spuren der Romanik in Kärnten (Reihe „Kulturwanderungen“). Verlag Johannes Heyn, Klagenfurt, 2008, ISBN 978-3-7084-0302-1, S. 202–203.
- Polona Sketelj: Na stičišču dveh kultur: med delovnim in prostim časom v Globasnici. Celovec, 1995