Eisenkappel-Vellach

	Eisenkappel-Vellach
	Bad Eisenkappel főtere
	; Eisenkappel-Vellach címere
	; Eisenkappel-Vellach címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Karintia
Járás	Völkermarkti járás
Irányítószám	9135
Körzethívószám	04238
Forgalmi rendszám	VK
	Népesség
Teljes népesség	2306 fő (2018. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	556 m
Terület	199,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″46.486389°N 14.596111°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 14° 35′ 46″46.486389°N 14.596111°E
	Eisenkappel-Vellach weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eisenkappel-Vellach témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Eisenkappel-Vellach (szlovénül: Železna Kapla-Bela) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 2399 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Eisenkappel-Vellach Karintia délkeleti részén fekszik a Vellachtal völgyében, közvetlenül a szlovén határ mellett. Az önkormányzathoz 11 katasztrális községben^[2] 14 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.^[3]

A környező települések: nyugatra Zell, északnyugatra Gallizien, északra Sittersdorf, északkeletre Globasnitz és Feistritz ob Bleiburg, keletre Črna na Koroškem (Szlovénia), délkeletre Solčava (Szlovénia), délre Jezersko (Szlovénia), délnyugatra Tržič (Szlovénia).

Története

A Bad Eisenkappel nevét adó kápolnát először 1050-ben említik Capella néven. A környező település 1267-ben mezővárosi státuszt kapott és elsősorban a só- és vaskereskedelemből profitált. A török betörések miatt a 15. század végén falat építettek, de 1473-ban így is kifosztották. III. Frigyes császár újjáépíttette a várost és 1493-ban címert adományozott neki. A 15. és 19. század között vízkerék-hajtotta vasüzemek, a 18. századtól pedig vasércbányák segítették a helyi gazdaság fejlődését.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre Kappel néven. 1890-ben átnevezték Eisenkappelre, bár a vasipar ekkorra lehanyatlott. Helyét a fakitermelés és fűrésztelepek vették át. A 20. században egyre jelentősebbé vált a turizmus. Eisenkappel 1939-ben egyesült a szomszédos Vellachhal és létrejött a mai városi önkormányzat.

1902-től a várost érintette a Vellachtalbahn keskenyvágányú vasútvonal, amelyet 1971-ben megszüntettek. A vasútállomás épületében ma asztalosműhely működik.

Lakosság

2016 januárjában az eisenkappel-vellachi önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami jelentős növekedés a 2001-es 2 710 főhöz képest. Akkor a lakosok 95,2%-a osztrák, 1,8%-a boszniai állampolgár volt. A helybeliek 57,0%-ának anyanyelve a német, 37,6%-nak pedig a szlovén volt. 91,1% katolikusnak, evangélikusnak és muszlimnak 1,9-1,9%, felekezet nélkülinek pedig 4,1% vallotta magát.

Látnivalók

a peršmanhofi partizánmúzeum. 1945. április 25-én egy tizenegy fős családot (köztük 7 gyereket) mészároltak le itt jugoszláv partizánok rejtegetése miatt.
oldtimer motorkerékpár-múzeum
az eisenkappeli plébániatemplom
a késő gótikus temetői templom
a Hagenegg-kastély
Rechberg vára
a törökök ellen emelt erődítmény romjai
Obiri cseppkőbarlang
Vellacher Kotschna természetvédelmi terület
Trögern-szurdok természetvédelmi terület Nature reserve Trögerner Klamm
Hochobir-hegység, legmagasabb csúcsa 2139 m
Türkenkopf via ferrata

Híres eisenkappel-vellachiak

Otto Barić (1933-) labdarúgó
Maja Haderlap (1961-) író
Angela Piskernik (1886–1967) botanikus

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Bad Vellach (Bela), Blasnitzen (Spodnja Plaznica), Ebriach (Obirsko), Eisenkappel (Železna Kapla), Koprein Petzen (Pod Peco), Koprein Sonnseite (Koprivna), Leppen (Lepena), Lobnig (Lobnik), Rechberg (Reberca), Remschenig (Remšenik), Trögern (Korte)
↑ Bad Eisenkappel (902 lakos), Blasnitzen (66), Ebriach (318), Koprein Petzen (11), Koprein Sonnseite (33), Leppen (167), Lobnig (128), Rechberg (138), Remschenig (60), Trögern (26), Unterort (40), Vellach (376), Weißenbach (5), Zauchen (139) (2015 januári népességadatok)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eisenkappel-Vellach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Marktgemeinde Eisenkappel-Vellach (Hrsg.): 700 Jahre Markt Eisenkappel. Verlag des Geschichtsvereines für Kärnten, Klagenfurt 1968.
Wilhelm Baum: Persmanhof 1945. Protokolle eines NS-Kriegsverbrechens. Kitab-Verlag, Klagenfurt 2013, ISBN 978-3-902878-13-7
Josef/Jože Till: Bad Eisenkappel und seine Kirchen entdecken/Spoznavanje Železne Kaple in njenih cerkva. Klagenfurt/Celovec u.a. 2013. ISBN 978-3-7086-0733-7

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Bad Vellach (Bela), Blasnitzen (Spodnja Plaznica), Ebriach (Obirsko), Eisenkappel (Železna Kapla), Koprein Petzen (Pod Peco), Koprein Sonnseite (Koprivna), Leppen (Lepena), Lobnig (Lobnik), Rechberg (Reberca), Remschenig (Remšenik), Trögern (Korte)

[3] Bad Eisenkappel (902 lakos), Blasnitzen (66), Ebriach (318), Koprein Petzen (11), Koprein Sonnseite (33), Leppen (167), Lobnig (128), Rechberg (138), Remschenig (60), Trögern (26), Unterort (40), Vellach (376), Weißenbach (5), Zauchen (139) (2015 januári népességadatok)

[1]

[2]

[3]