Globális Észak és Globális Dél
A Globális Észak és Globális Dél olyan kifejezések, melyek a Föld országainak a csoportosítását jelölik, politikai, gazdasági, földrajzi és társadalmi jellemzőik alapján. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a globális dél magába foglalja Afrikát, Latin-Amerikát és a Karib-térséget, Ázsiát Izrael, Japán és Dél-Korea kivételével, valamint Óceániát Ausztrália és Új-Zéland kivételével.[1] A globális déli országok többségét általában úgy azonosítják, hogy alacsony jövedelműek, nagy a szegénység és a népességnövekedés, nincs megfelelő lakhatás, az oktatás korlátozott, az egészségügyi ellátórendszerek pedig hiányosak. A globális déllel szemben található a globális észak, amely az UNCTAD szerint nagyjából magában foglalja Észak-Amerikát és Európát, Izraelt, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot.[2]
A két fogalom nem a bolygó északi és déli féltekére vonatkozik, mivel a globális dél országai közül sok földrajzilag az előbbiben található és ehhez hasonlóan számos globális északi ország az utóbbiban helyezkedik el. Lényegében a globális észak a világ fejlett országait foglalja magába, míg a globális dél a fejlődő és a legkevésbé fejlett országokat tömöríti. A globális dél kifejezést a harmadik világ alternatívájaként vezették be. A globális dél országaira gyakran hivatkoznak újonnan iparosodott vagy iparosodás folyamatában lévő országokként, sokan közülük a gyarmatosítás jelenlegi vagy korábbi alanyai.[3]
A globális északot és a globális délt az eltérő jóléti szintjük, gazdasági fejlettségük, jövedelmi egyenlőtlenségük és a demokrácia ereje, valamint politikai szabadságuk és gazdasági szabadságuk alapján határozzák meg, amelyeket különféle szabadság indexek határoznak meg. A globális észak országai gazdagabbak, kevésbé egyenlőtlenek, demokratikusabbak, békésebbek, és képesek többek között technológiailag fejlett gyártási termékek exportjára. Ezzel szemben a globális dél országai általában szegényebbek, egyenlőtlenebbek, kevésbé demokratikusak, kevésbé békések, és nagymértékben függenek nagyrészt agrár-alapú gazdaság elsődleges szektorától.[4] Egyes tudósok azt úgy vélik, hogy a globális észak és a globális dél közötti egyenlőtlenségi szakadék a globalizáció hatásai miatt csökken.[5] Mások vitatják ezt az álláspontot, mert szerintük a globalizáció hatásai csak fokozzák a különbségeket.[6][7][8][9]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]- Első világ
- Harmadik világ
- Gyarmatosítás
- Posztkolonializmus
- Globalizáció
- El nem kötelezett országok
- Fejlett ország
- Fejlődő ország
- Legkevésbé fejlett országok
- Újonnan iparosodott ország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „UNCTAD – Country classification”, UN Trade & development
- ↑ „UNCTAD – Classification of economies”, UNCTAD, unctad.org
- ↑ „The Term “Global South” Is Surging. It Should Be Retired.”, carnegieendowment.org, 2023. augusztus 15. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
- ↑ „Measuring the power of the Global South”, chathamhouse.org, 2024. március 21. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
- ↑ (1999. augusztus 1.) „Beyond the North-South divide: The two tales of world poverty”. Third World Quarterly 20 (4), 723–742. o. DOI:10.1080/01436599913523.
- ↑ Hickel, Jason: Global inequality may be much worse than we think. the Guardian , 2016. április 8. (Hozzáférés: 2023. november 6.)
- ↑ (2022. március 1.) „Imperialist appropriation in the world economy: Drain from the global South through unequal exchange, 1990–2015”. Global Environmental Change 73, 102467. o. DOI:10.1016/j.gloenvcha.2022.102467.
- ↑ (2021. november 2.) „Plunder in the Post-Colonial Era: Quantifying Drain from the Global South Through Unequal Exchange, 1960–2018”. New Political Economy 26 (6), 1030–1047. o. DOI:10.1080/13563467.2021.1899153.
- ↑ „Miért válnak láthatatlanná a Globális Dél konfliktusai?”, mérce.hu, 2023. március 25. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
Források
[szerkesztés]- The North South Divide made simple. thegeographyteacher.com. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
- What Is The North-South Divide?. worldatlas.com. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
