Gleisdorf

Gleisdorf
Gleisdorf főtere a Szt. Lőrinc-templommal
Gleisdorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Weizi járás
Irányítószám	8200, 8302
Körzethívószám	03112, 03133
Forgalmi rendszám	WZ
Népesség
Teljes népesség	10 763 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	365 m m
Terület	38,67 km² km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 14″, k. h. 15° 42′ 30″47.103888888889, 15.708333333333
Gleisdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gleisdorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gleisdorf osztrák város Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 10763 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Gleisdorf a Weizi járásban

A Szűz Mária-templom

A városháza

A kleebergi kilátó

Gleisdorf a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Rába bal pártján, kb. 21 km-re keletre Graztól. Az önkormányzat 10 települést egyesít: Arnwiesen (162 lakos 2018-ban), Gamling (207), Gleisdorf (6418), Hart (247), Kaltenbrunn (394), Labuch (346), Laßnitzthal (854), Nitscha (750), Ungerdorf (900) és Urscha (485).

A környező önkormányzatok: északnyugatra Ludersdorf-Wilfersdorf, északra Albersdorf-Prebuch, északkeletre Ilztal, keletre Sinabelkirchen, délkeletre Hofstätten an der Raab, délre Sankt Margarethen an der Raab, délnyugatra Nestelbach bei Graz, nyugatra Eggersdorf bei Graz.

Története

Gleisdorf helyén az 1. századtól a 3. század közepéig kis római település (vicus) állt.

Írott dokumentumokban neve először 1229-ben szerepelt. 1284-ben már mezővárosi jogokat kapott. 1532-ben a Kőszeg ostromából visszatérő törökök megosromolták és jórészt elpusztították. A Szt. Lőrinc-templom körüli erődöt (tabort) azonban nem sikerült bevenniük.

Gleisdorf 1570-ig a riegersburgi uradalomhoz tartozott, amikor is a Kollonitsch grófok szerezték meg, akik ekkor a mezővárostól északra fekvő Freiburg várát birtokolták. A gótikus templomot 1648-1672 között barokk stílusban átépítették; mai neogótikus tornya 1875-ből származik.

A vasút 1872-ben ért el Gleisdorfba, melynek gazdasága ezután gyors fejlődésbe kezdett. Ennek szép példája volt a Stubenberg-szurdokban épített vízierőmű. Ekkoriban épült a városháza is.

1920-ban Gleisdorf városi rangot kapott. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Labuch, Laßnitzthal, Nitscha és Ungerdorf községeket a városhoz csatolták, amelynek területe ezáltal 4,75 km²-ről 38,66 km²-re, lakossága 6122-ről 10 274-ra nőtt.

Lakosság

A gleisdorfi önkormányzat területén 2018 januárjában 10 763 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 91,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 3,6% evangélikusnak, 1,4% mohamedánnak, 6,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a Szt. Lőrinc-plébániatemplom
• az 1665-ben emelt Mária-oszlop a főtéren, amelyet a szentgotthárdi győzelem emlékére állítottak
• a volt piarista kolostor és apátsági temploma a mai Szűz Mária-templom. A kolostort Sigismund von Kollonitz bíboros építtette 1744-1747 között; egyik szárnyában 2014-ig a járásbíróság működött
• a városháza 1892-1894 között épült. A polgármesteri hivatal mellett a helytörténeti múzeumnak is helyet ad.
• a Kleebergen található, modern szoborra emlékeztető, 32 m magas kilátótorony
• a 17 m magas, napelemekkel borított Napfa (Solarbaum)

Híres gleisdorfiak

• Harald Ettl (1947-) politikus, egészségügyi miniszter

Testvértelepülések

• Winterbach (Németország)
• Nagykanizsa (Magyarország)

Források

• Franz Arnfelser: Gleisdorf in alter und neuer Zeit. Leykam, Graz, 1928
• Robert Friedrich Hausmann und Siegbert Rosenberger: Gleisdorf 1229–1979. Stadtgemeinde Gleisdorf, 1979
• Thuri Lorenz, Christian Maier und Manfred Lehner (Hrsg.), Der römische Vicus von Gleisdorf. Bericht über die Ausgrabungen 1988-1990. In: Veröffentlichungen des Instituts für klassische Archäologie der Karl-Franzens-Universität Graz. Band 2, Wien, 1995
• A városg honlapja
• 61760 – Gleisdorf. Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludersdorf-Wilfersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.