Sinabelkirchen

Sinabelkirchen
A városháza (volt polgárház)
Sinabelkirchen címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Weizi járás
Irányítószám	8261
Körzethívószám	03118
Forgalmi rendszám	WZ
Népesség
Teljes népesség	4223 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	323 m
Terület	37,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′ 13″, k. h. 15° 49′ 41″47.103611111111, 15.828055555556
Sinabelkirchen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinabelkirchen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sinabelkirchen osztrák mezőváros Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 4223 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Sinabelkirchen a Weizi járásban

A Szt Bertalan-plébániatemplom

A Szt. Oszvald-templom

A világháborús emlékmű

Sinabelkirchen a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, az Ilz folyó mentén, kb. 34 km-re keletre Graztól. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Egelsdorf (550 lakos 2018-ban), Frösau (300), Fünfing bei Gleisdorf (205), Gnies (587), Nagl (79), Obergroßau (442), Sinabelkirchen (981), Untergroßau (729) és Unterrettenbach (350).

A környező önkormányzatok: délre Markt Hartmannsdorf, délnyugatra Hofstätten an der Raab, nyugatra Gleisdorf, északnyugatra Ilztal, északkeletre Gersdorf an der Feistritz, délkeletre Ilz.

Története

Az emberi tevékenység legrégebbi nyomai a római időkig vezethetők vissza. Bár a helynevek egy része szláv eredetű, így feltehetőleg a népvándorlás végén itt is letelepedtek az alpesi szlávok, Sinabelkirchen területén a jelentősebb betelepülés és erdőirtás csak a 12. században kezdődött el.

Sinabelkirchent először 1351-ben említik az oklevelek. Neve kerek templomot jelent. Földrajzi elhelyezkedése folytán (Kelet-Stájerország ekkor Magyarországgal volt határos) a veszedelmek általában keletről érték a települést. 1418-ban a magyarok, 1529-ben a törökök, 1605-ben Bocskai hajdúi, 1704-ben pedig Rákóczi kurucai dúlták fel a környéket. Ezenfelül a pestisjárványok több alkalommal is szedtek áldozatokat; az áldozatoknak állítanak emléket az Unterrettenbachban, Egelsdorfban, Gniesben és Fünfingben állított ún. pestiskeresztek. 1782-ben sáskajárás pusztította el a termést, 1805-ben pedig Napóleon megszálló hadai rekviráltak.

1848-ban felszámolták a feudális birtokrendszert, röviddel később pedig megalakult Sinabelkirchen önkormányzata. A második világháborúig kizárólag mezőgazdaságból élő település gazdasága sikeresen diverzifikálódott és gyors fejlődésnek indult. 1953-ban, illetve 1967-ben a szomszédos Unterrettenbach, Gnies, Frösau, Untergroßau, Obergroßau, Fünfing és Egelsdorf községeket egyesítették sinabelkirchennel, amelyet 1977-ben mezővárosi rangra emeltek.

Lakosság

A sinabelkircheni önkormányzat területén 2018 januárjában 4223 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 4,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 92,3%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 3,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók

• a Szt. Bertalan-plébániatemplom
• a 17. századi barokk kápolna
• a világháborús emlékmű
• Gnieß Szt. Osvald-temploma

Testvértelepülések

• Somberek (Magyarország)

Források

• A település honlapja
• 61748 – Sinabelkirchen. Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sinabelkirchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.