Ugrás a tartalomhoz

Gjon Buzuku

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gjon Buzuku
Egy oldal a Meshariból
Egy oldal a Meshariból
Nemzetiségealbán
Foglalkozásapap
Sablon • Wikidata • Segítség

Gjon Buzuku (16. század) albán római katolikus pap, egyházi író. Életéről szinte semmit nem tudni, neve az első albán nyelvű könyv, az 1554–1555-ben elkészült római katolikus szertartáskönyv, a Meshari (’Misekönyv’) szerzőjeként ismert.

Életútja

[szerkesztés]

Buzuku életéről nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. Katolikus szertartáskönyv-fordítása, az 1554–1555-ben írt Meshari (’Misekönyv’) utóhangja szolgál egyedüli közvetlen forrásul a szerző kilétére, de ebből is csak annyi derül ki, hogy Bdek Buzuku fia, római katolikus pap volt.[1] A könyv nyelvezetének, szókészletének és tipográfiájának elemzése további, Buzuku életútját illető következtetésekre ad lehetőséget. A könyv geg dialektusa Buzuku családját (vagy családjának származási helyét) a Shkodrai-tó nyugati partjához, azon belül a ma Montenegróhoz tartozó, Bar környéki Šestan vidékéhez köti. Ugyanakkor Buzuku nyelvezete teljesen mentes a török nyelvi hatásoktól, így feltételezhető, hogy ő maga már nem albán földön született, és szinte bizonyosan nem ott élt. Családja talán egyike lehetett a Szkutari 1479-es oszmán ostromát követően az Adriai-tenger északi partvidékére menekült albánoknak.[2] Ezt igazolhatja, hogy tipográfiai analógiák alapján könyvének feltételezhető kiadási helye, és akár Buzuku életének helyszíne a Velencei Köztársaság lehetett.[3] Más források nem zárják ki, hogy Buzuku a mai Shkodra és Ulcinj között teljesített papi szolgálatot.[4] Mario Roques(wd) a könyv nyomdatörténeti vizsgálata során a Mesharit a boszniai ferences hagyományok 16. századi történetébe illesztette, egyben valószínűsítette, hogy Buzuku maga is ferences szerzetes lehetett.[5]

Misekönyve

[szerkesztés]
Bővebben: Meshari

A Meshari a legkorábbi ismert albán nyelvű könyv.[6] Szerzői utóhangja alapján Buzuku 1554. március 20-a és 1555. január 5-e között dolgozott rajta.[7] Egyetlen ismert példányára Gjon Nikollë Kazazi(wd) üszkübi érsek bukkant rá 1740-ben, ezt ma a Vatikáni Apostoli Könyvtár őrzi.[8] Ez a példány is csonka, fedőlapja és 16 lapja hiányzik, így sem címéről, sem kiadásának körülményeiről nincsenek közelebbi információink.[9] A Meshari (’Misekönyv’) cím használata pusztán az albán művelődéstörténet kollokviális címjelölése. Nyomdatörténeti és tipográfiai analógiák alapján valószínűsíthető, hogy a Velencei Köztársaság egyik nyomdájában jelent meg.[10]

Tartalmát tekintve római katolikus misekönyv ó- és újtestamentumi passzusokkal, litániákkal, zsolozsmákkal, zsoltárokkal és katekizmusrészletekkel.[11] A könyv nem csak művelődéstörténeti, de nyelvtörténeti szempontból is rendkívül jelentős. Észak-albániai geg dialektusban íródott, az oszmán hódítást megelőző, archaikus nyelvváltozatot őrzött meg.[12] A könyv írásrendszere a latin betűkön alapult, emellett Buzuku a sajátos albán hangok jelölésére öt cirill betűt is alkalmazott.[13]

Első komplett szövegkiadása Namik Resuli(wd) (1958),[14] kritikai kiadása Eqrem Çabej (1968) nevéhez fűződik.[15]

Emlékezete

[szerkesztés]

A koszovói Pristinában egy albán nyelvű könyvkiadó (Buzuku Kiadóház, Shtëpia Botuese „Buzuku”), Prizrenben pedig egy iskola (Gjon Buzuku Gimnázium, Gjimnazi Gjon Buzuku) vette fel a nevét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bihiku 1980 :15., 18.; Elsie 2005 :9–10.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  2. ↑ Elsie 2005 :10–11.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  3. ↑ Elsie 2005 :11.
  4. ↑ Jacques 2009 :278.
  5. ↑ Elsie 2005 :11.
  6. ↑ Bihiku 1980 :15.; Elsie 2005 :9.; Jacques 2009 :278.; Elsie 2010 :xxx., 274.; Elsie 2013 :66.
  7. ↑ Bihiku 1980 :15.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  8. ↑ Elsie 2005 :11–12.; Jacques 2009 :278.; Elsie 2010 :xxxi., 66.; Elsie 2013 :66.
  9. ↑ Elsie 2005 :9.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  10. ↑ Elsie 2005 :11.
  11. ↑ Elsie 2005 :9.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  12. ↑ Elsie 2005 :10–11.; Elsie 2010 :65–66.; Elsie 2013 :66.
  13. ↑ Elsie 2005 :11.; Jacques 2009 :278.
  14. ↑ Elsie 2005 :12.; Elsie 2010 :66., 385.; Elsie 2013 :66., 385.
  15. ↑ Elsie 2005 :12.; Elsie 2010 :66., 68.; Elsie 2013 :66–67., 69.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Bihiku 1980: Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
  • ↑ Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gjon_Buzuku&oldid=22063597”