Prizren
| Prizren | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Koszovó | ||
| Körzet | Prizren körzet | ||
| Község | Prizren község | ||
| Jogállás | körzet székhelye | ||
| Irányítószám | 20000 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 186 986 fő (1996)[1] | ||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 854 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°EKoordináták: é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°E | |||
 | |||
| Prizren weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prizren témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Prizren (albánul: Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.
A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városa. Leghíresebb temploma világörökségnek számít, Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.[2][3]
Története
[szerkesztés]A várost már Klaudiosz Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven.[4] A mai neve feltehetően a szlávból származik.
A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette.[5] Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.
Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.[6] A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.[7] Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.
A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.
A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist.[8] Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Pristinával.
Népesség
[szerkesztés]Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177 781 fő volt.[9] A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, cigányok, goránok és kis számban szerbek is.
A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint:
| Fő | |
|---|---|
| Albánok | 145 718 |
| Bosnyákok | 16 896 |
| Törökök | 9091 |
| Cigányok | 2899 |
| Szerbek | 237 |
Gazdaság
[szerkesztés]A városban nagyrészt kis- és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.[10]
Oktatás
[szerkesztés]
Látnivalók
[szerkesztés]- Szinán pasa mecset
- Prizreni erőd
- Ljeviš-katedrális
- Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Leze Qena (1935–2020), színésznő
- Nenad Stojković (* 1956), labdarúgó
- Edita Tahiri (* 1956), politikus
- Edmond Tomić (* 1956), labdarúgó
- Kujtim Shala (* 1964), labdarúgó
- Ivica Dačić (* 1966), politikus
- Behar Heinemann (* 1969), írónő
- Vedat Muriqi (* 1994), labdarúgó
- Bersant Celina (* 1996), labdarúgó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ English Wikipedia community: Wikipedia (angol nyelven)
- ↑ Besiana Xharra: Illegal Builds Threaten Kosovo’s Most Historic City (angol nyelven). BalkanInsight, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Medieval Monuments in Kosovo (angol nyelven). UNESCO Világörökség Központ, 2011. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ "LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu.
- ↑ Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.
- ↑ Barbara Jelavich: A Balkán története I–II. Ford. Balabán Péter. Budapest: Osiris; 2000. 1996. I/318–321. o. = Europica Varietas, ISBN 9633791200
- ↑ Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.
- ↑ http://alitraveling.blog.hu/2017/04/23/a_videki_koszovo
- ↑ Archivált másolat. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
- ↑ http://www.osce.org/kosovo/13128?download=true
További információk
[szerkesztés]- Prizren- A Blago Alapítvány fénykép gyűjteménye
- Prizren község honlapja, (albán, angol, török, szerb)
 Megyei jogú városok Koszovóban | ||
|---|---|---|
 | ||
.svg){kind=small}
|
Ez a Koszovóról szóló vagy Koszovóval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |