Girókuti Ferenc

Girókuti Ferenc
Született	Pinczker Ferenc 1816. július 23. Juta
Elhunyt	1895. november 6. (79 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	mezőgazdasági szakíró lapszerkesztő múzeumigazgató
Tisztsége	múzeumigazgató
Sablon • Wikidata • Segítség

Girókuti Ferenc (Pinczker Ferenc, Juta, Somogy vármegye, 1816. július 23. – Budapest, 1895. november 6.) mezőgazdasági szakíró, lapszerkesztő, a Budapesti Gazdasági Múzeum igazgatója és a tanszermúzeum felügyelője.

Élete

A gazdasági pályán nevelkedett, majd a Dunántúlon többfelé is gazdatiszt volt. Az 1850-es évek végén Kemény Sámuel gróf gazdatisztje volt Girókután Erdélyben; ekkor Pinczker családi nevét Girókutira változtatta (egy ideig előnévként használta a Pinczkéri nevet). Később Pestre ment és az országos magyar gazdasági egyesületnél nyert alkalmazást. Kiváló érdemeket szerzett a kertészet és gyümölcsészet terén.

Gazdasági cikkei a Girókuti Erdélyi Naptárában (1859.), a Budapesti Naptárban (1860.), a Gazdasági Lapokban (1860-61., 1872-73. sat.), a Magyar Gazdában (1860.), a Falusi Gazdában (1861-64.), az Országos Nagy Képes Naptárban (1861-62.), a Remény-Naptárban (1865.), a Kertészgazdában (1865-73.), a K. M. Természettud. Közlönyben (VII. 1867.), a Népiskolai Könyvtárban (1868. A gazdagulás mestersége), a Magyar Gazdában (1874.) sat. jelentek meg.

Munkái

• Kertészgazdászati ügynöksége első magárjegyzéke. Pest, 1861 (2. Magárjegyzéke. Pest, 1862)
• Magyarország gyümölcsészete szinezett rajzokban. Pest, 1862-63, hat füzet
• Gyakorlati dinnyetermesztés melegágyban s a szabadban. Pest, 1866
• A fák alak- és fejlődéstana. Kertészgazdák, erdészek, tanítók és a fák iránt érdeklődő művelt közönség számára. Bpest, 1881 (Kozocsa Tivadarral együtt)

Kiadta dr. Miskolczy Mihály Magyar szőlő isméjét (Pest, 1867)

Szerkesztette és kiadta Budapesten a Falusi Gazdát 1861-től 1865. március végéig; a Kertész-Gazdát 1865. április 2-től 1873. június 29-ig, a Népkertészét 1881-től; továbbá szerkesztette a Girókuti Erdélyi Naptárát 1859-60, az Országos Nagy Képes Naptárt 1861-62-re, a Budapesti Naptárt 1861-63-ra, a Kertészgazdászati Képes-Naptárt 1863-ra (báró Nyáry Gyulával együtt), a Remény Naptárt 1864-65. és a Falusi Gazda Naptárát 1868-ra.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Magyar életrajzi index

További információk

• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban, Dunántúli Közművelődési Egyesület, Budapest, 1941
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8