Ugrás a tartalomhoz

George Soulié de Morant

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George Soulié de Morant
SzületettGeorge Soulié
1878. december 2.
Párizs
Elhunyt1955. május 10. (76 évesen)
Párizs
Állampolgárságafrancia[1]
Nemzetiségefranciafrancia
Foglalkozásadiplomata, sinológus
KitüntetéseiFrancia Becsületrend[2]
SablonWikidataSegítség

George Soulié de Morant (Párizs, 1878. december 2.Párizs, 1955. május 10.) francia diplomata, sinológus.

Élete, munkássága

[szerkesztés]

George Soulié de Morant már nyolcéves korában kínaiul tanult egy jezusita paptól. Akárcsak apja, ő is orvosi pályára készült. Apja halála után azonban terveit feladta és érdeklődése Kína elé ordult. 1899-ben, húszéves korában egy francia bank alkalmazottjaként Kínába utazott. Miután megtanult kínaiul, a diplomáciai karriert választotta. Francia konzulként teljesített szolgálatot Sanghajban és Kunmingban, de dolgozott a sanghaji bíróságon is.

Kínában töltött évei során meggyőződésesen hitt az akupunktúra hatékonyságában. A diplomáciai szolgálatai lejártával, miután visszatért Franciaországba, szorosan együttműködött Paul Ferreyrolles-lal (1880–1955), az alternatív gyógymódok akkori legfőbb szószólójával. Sorra jelentek meg a kínai gyógyászattal és akupunktúrával kapcsolatos írásai. 1929-ben pedig megjelentette a Ming-kori Csen-csi da-cseng (針灸大成) akupunktúrás kézikönyv saját maga készítette francia nyelvű ordítását l'Acuponcture chinoise címen.

Mindezek mellett a kínai irodalommal, történelemmel és művészetekkel kapcsolatos tanulmányai is jelentek meg., valamint számos klasszikus kínai mű francia műfordítójaként is ismert.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Éléments de grammaire mongole. E. Leroux, 1903
  • Les Mongols, leur organisation administrative d'après des documents chinois (1905)
  • Les Musulmans du Yun-nan (1909)
  • La musique en Chine. E. Leroux, 1911
  • Lotus-d'or. E. Fasquelle, 1912
  • Essai sur la littérature chinoise. Mercure de France, 1912
  • Les contes galants de la Chine. Charpentier et Fasquelle, 1921
  • Le Palais des cent fleurs. E. Fasquelle, 1922
  • La Passion de Yang Kwe-Fei. L’Edition d’art, Paris, 1924
  • La brise au clair de lune. Grasset, Paris, 1925
  • Le Problème des bronzes antiques de la Chine (1925)
  • Exterritorialité et intérêts étrangers en Chine. Paris: Paul Geuthner, 1925
  • Théâtre et musique modernes en Chine, avec une étude technique de la musique chinoise et transcriptions pour piano, par André Gaillard (1926)
  • L'Amoureuse Oriole, jeune fille, roman d'amour chinois du XIIIe siècle. Avec dix illustrations chinoises. E. Flammarion, 1928
  • Histoire de l'art chinois. Payot, 1928
  • L'Épopée des jésuites français en Chine (1534-1928). Grasset, 1928
  • Histoire de la Chine de l’antiquité jusqu’en 1929. Paris: Payot, 1929
  • Divorce anglais. E. Flammarion, 1930
  • Anthologie de l'amour chinois. Mercure de France, 1932
  • Sciences occultes en Chine: la main. Nilson, 1932
  • Précis de la vraie acuponcture chinoise. Mercure de France, 1934
  • L'acuponcture chinoise. Mercure de France 1939, 1941, 1955
  • La Vie de Confucius. H. Piazza, 1939
  • Les 47 rônins: Le trésor des loyaux samouraïs
  • Bijou de ceinture

Hivatkozások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. 2020. július 4., French, dc6ed2f1-625b-e311-bede-000c29e811b2
  2. [19800035/821/93404 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France

Irodalom

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George Soulié de Morant című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.