Gausz János
| Gausz János | |
 | |
| Gausz János 2013-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1943. október 7. Újvidék |
| Elhunyt | (78 évesen) Szeged |
| Ismeretes mint | genetikus |
| Állampolgárság | magyar  |
| Gyermekek | Péter (1970), Ildikó (1972) |
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Szegedi Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | biológiai tudományok |
| Kutatási terület | drosophila-genetika |
| Tudományos fokozat | a biológiai tudományok doktora (1995) |
| Munkahelyek | |
| Szegedi Biológiai Kutatóközpont | tudományos főmunkatárs |
| Szegedi Tudományegyetem | egyetemi magántanár |
| Szakmai kitüntetések | |
| Akadémiai Díj (1993) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998) Straub F. Bruno-díj (1999) Szentágothai János-díj (2002) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gausz János témájú médiaállományokat. | |
Gausz János (Újvidék, 1943. október 7.–Szeged, 2021. november 12.) magyar genetikus, a biológiatudományok (MTA) doktora, egyetemi magántanár.
Életpályája[szerkesztés]
Iskoláit Szegeden végezte, a Madách utcai általános iskolában, majd a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. 1967-ben a József Attila Tudományegyetemen biológia-kémia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
Szakmai tevékenysége[szerkesztés]
A tanári oklevél megszerzése után a József Attila Tudományegyetem Biofizikai Tanszékén kezdett dolgozni mint ösztöndíjas gyakornok, később az Állatrendszertani Tanszékre került tudományos segédmunkatárs beosztásban. Egyetemi doktori értekezését 1967-ben védte meg. 1970-ben alapító tagként csatlakozott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetéhez. A Fejlődésgenetika csoportban dolgozott, és tudományos főmunkatársként, illetve tudományos tanácsadóként a hazai drosophila-kutatás hagyományát elindító Rovargenetikai csoport vezetője volt. 1982-ben a biológiai tudományok kandidátusa, majd 1995-ben az MTA biológiai tudományok doktora címet szerzett.
Oktatási tevékenység[szerkesztés]
1989-től a József Attila Tudományegyetem, majd az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Genetika Tanszékén rendszeresen részt vett a genetika főtárgy és több speciális kurzus (genetika, fejlődésbiológia, haladó genetika, fejlődés- és sejtgenetika és genetika története) oktatásában. Oktatási tevékenységéért Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból történő nyugdíjba vonulása után, 2010-től 2020-ig folyamatosan az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Genetikai Tanszék oktatójaként részt vett a tanszék alap- és posztgraduális képzéseiben. Az egyetem 2015-ben egyetemi magántanár kitüntető címet adományozott részére.
Kutatási területe[szerkesztés]
Kutatási területe kezdetben az egyenesszárnyú rovarok zoológiai és ökológiai vizsgálata volt. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban témát váltott, és drosophila-genetikával kezdett foglalkozni. Jelentős eredményeket ért el a hősokk gének, a pozíció-effektus-variegációt befolyásoló gének, a homeotikus gének és a protein foszfatáz gének vizsgálata során. Tudományos közleményei jelentek meg olyan elismert folyóiratokba mint a Cell (journal), a Nature (journal), a Genetics (journal), az The EMBO Journal és a Development (journal).
Külföldi kutatások[szerkesztés]
Pályája során több híres kutatóhelyen dolgozott vendégkutatóként. Posztdoktori ösztöndíjjal a Biozentrum der Universität Basel Sejtbiológiai Intézetben, Prof. Walter Gehring laboratóriumában végzett kísérleteket. Szenior kutatóként a Genfi Egyetem Állatbiológiai Intézetben, Prof. Pierre Spierer laboratóriumában kutatott, később a Princeton University (U.S.A.) Molekuláris Biológiai Intézetének vendégprofesszora volt, Prof. Paul Schedl laboratóriumában.
Tagságok[szerkesztés]
Két évig tagja volt az Szegedi Tudományegyetem Habilitációs Bizottságának. A tudományos közéletben aktívan részt vett (Professzorok Batthyány Köre), számos kandidátusi, PhD, nagydoktori eljárásban opponensként és bizottsági tagként működött közre. Néhány évig az MTA Genetikai Bizottságának elnöke és a Magyar Genetikusok Egyesületének elnökségi tagja volt. A Szegedi Biológiai Társaság elnökeként a tudományos ismeretterjesztésben is szerepet vállalt.
Könyvei[szerkesztés]
- A genetika története. JATEPress, Szeged, 2012. 117 pp.
Díjai[szerkesztés]
- címzetes egyetemi docens József Attila Tudományegyetem Genetikai Tanszék (1991)
- Akadémiai Díj (1993)
- Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998)
- Straub F. Bruno-díj (1999)
- Szentágothai János-díj (2002)
- egyetemi magántanár Szegedi Tudományegyetem (2015)
Források[szerkesztés]
- Szegedi Egyetemi Almanach (1921-1995). Szeged, 1996, 290-291.
További információk[szerkesztés]
- Szakmai életrajz Gausz János
- MTA köztestület Személyi lap Gausz János
- Országos Doktori Tanács Személyi lap Gausz János
- Publikációs munkássága az MTMT honlapján
- Professzorok Batthyány Köre
- A genetika és a liszenkoizmus – Előadás a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetem XI. szemeszterében
