Harmatlégy

Harmatlégy
	Ecetmuslica (Drosophila melanogaster)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Valódilégy-alakúak (Muscomorpha);
Tagozat:	Homlokréses legyek (Schizophora);
Altagozat:	Torpikkely nélküliek (Calyptratae);
Öregcsalád:	Harmatlegyek (Drosophiloidea);
Család:	Harmatlégyfélék (Drosophilidea);
Alcsalád:	Valódi harmatlégyfélék (Drosophilinea);
Nemzetség:	Harmatlégy-rokonúak (Drosophilini);
Alnemzetség:	Drosophilina;
Nem:	Harmatlégy (Drosophila);
Nemek
	szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Harmatlégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatlégy témájú médiaállományokat és Harmatlégy témájú kategóriát.

A harmatlégy (muslica, gyümölcslégy Drosophila) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendág harmatlégyfélék (Drosophilidea) családjának névadó nemzetsége többszáz fajjal. A görög eredetű „Drosophila” szó eredeti jelentése: harmatkedvelő; magyar tudományos neve e kevéssé helytálló név fordítása.^[1]

Származása, elterjedése

Kozmoplita; minden lakott földrészen megtalálható. Számos faja előszeretettel éppen a lakóhelyeken fordul elő, és bomló, rothadó zöldségekre, illetve főleg gyümölcsökre rakja petéit. Más fajok kimondottan a termesztett növényeket károsítják; ezeket többnyire tápláléknövényük szerint nevezzük különféle gyümölcslegyeknek (például afrikai fügelégy, fekete fügelégy stb.)

Magyarországi, illetve várhatóan még a 2020-as években betelepülő fajok

1. Hosszabb ideje honos, a környezethez alkalmazkodott fajok:

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2. Trópusi eredetű, úgynevezett szinantróp fajok, amelyek csak a településeken képesek áttelelni:

Drosophila busckii (Drosophila (Sophophora) busckii),
ecetmuslica (Drosophila melanogaster, illetve Drosophila (Sophophora) melanogaster),
Drosophila simulans (Drosophila (Sophophora) simulans),
Drosophila immigrans (Drosophila (Drosophila) immigrans),
Drosophila repleta (Drosophila (Drosophila) repleta).^[2]

Egyes vélemények szerint ebbe a csoportba tartozik a Közép-Afrikából származó, Európában inváziós fajnak számító afrikai fügelégy (Zaprionus indianus) is, míg más szerzők úgy vélik, hogy képes alkalmazkodni a környezeti tényezőkhöz, és az áttelepült legyek hidegtűrése megnőtt.^[3] A valószínűleg a Távol-Keletről származó pettyesszárnyú muslica (foltosszárnyú muslica, Drosophila suzukii) invazív, idegenhonos kártevő. Európában 2008-ban tűnt fel, az első hazai példányt 2012-ben találták meg.

Rendszertani beosztása

Ismertsége jelentős mértékben annak köszönhető, hogy ebben a taxonban szerepel az ecetmuslica (Drosophila melanogaster), a genetika, az élettan és az evolúcióbiológia klasszikus, máig leggyakoribb modellszervezete.^[4] Részletes tanulmányozása kimutatta, hogy a nem heterogenetikus. Ezért több, ugyancsak „nem” rangban használt taxonra bontották, miközben több, korábban leírt nem — például Zaprionus — a korábbi, illetve párhuzamosan, eredeti jelentésében máig használt Drosophila nem (nemsor) része lett.

A nemek/alnemek besorolása a 2020-as évek első felében még erősen vitatott. A használt beosztások közül kettőt mutatunk be:

1.

2. (nyolc alnem; ezeket osztják tovább fajokra)

Jegyzetek

↑ Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra
↑ Papp László, Földvári Mihály: A hazai kétszárnyúak diverzitása. In: Forró László (szerk.), 2007: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-7093-99-9, p. 175–180.
↑ Fügés ember
↑ Állatrendszertani gyakorlatok
↑ https://hal.science/hal-00320657/en/ HAL Archive: Yassin A, Araripe LO, Capy P, Da Lage J-L, Klaczko LB, Maisonhaute C, Ogereau D and David JR (2008) Grafting the molecular phylogenetic tree with morphological branches to reconstruct the evolutionary history of the genus Zaprionus (Diptera: Drosophilidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 47:903-915.

Források

↑ Állatrendszertani gyakorlatok: Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
↑ Fügés ember: Medve Zsolt: Fügés ember

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Drosophilinea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Vedelek Balázs: A Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata. Ph. D. értekezés

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Barotányi Zoltán: Rárepül a jóra

[2] Papp László, Földvári Mihály: A hazai kétszárnyúak diverzitása. In: Forró László (szerk.), 2007: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar természettudományi Múzeum, Budapest. ISBN 978-963-7093-99-9, p. 175–180.

[Fügés_ember_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Fügés ember

[Állatrendszertani_gyakorlatok_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Állatrendszertani gyakorlatok

[5] ttps://hal.science/hal-00320657/en/ HAL Archive: Yassin A, Araripe LO, Capy P, Da Lage J-L, Klaczko LB, Maisonhaute C, Ogereau D and David JR (2008) Grafting the molecular phylogenetic tree with morphological branches to reconstruct the evolutionary history of the genus Zaprionus (Diptera: Drosophilidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 47:903-915.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]