Gara Zoltán

Gara Zoltán
Született	1901. június 6. Budapest
Elhunyt	1969. május 27. (67 évesen) Zürich
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színházi díszlettervező filmdíszlettervező
Sablon • Wikidata • Segítség

Gara Zoltán (eredeti neve: Guttmann Zoltán) (Budapest, 1901. június 6. – Zürich, 1969. május 27.) magyar építész, színházi díszlettervező.

Életpályája

Szülei: Guttmann Fülöp és Hirschmann Rita voltak. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte el. 1923-tól Málnai Béla műtermében asszisztensként dolgozott. Több fővárosi színháznak készített díszletterveket. 1933–1945 között a Belvárosi Színháznak volt állandó tervezője. 1945–1957 között a Madách Színháznak tervezett. 1957–1969 között Zürichben élt építészként. 1956 után a magyar színházi élettől teljesen megvált, csak alkalmanként tervezett díszleteket.

Munkássága

Sokat foglalkoztatták különböző fővárosi zenés színházak, kisszínházak (vidám színpadok, kabarék) is, mindezek során sokat tett a szórakoztató színházak szcenikai-szcenográfiai színvonalának emeléséért. Szilárd szerkezetű színpadi térépítkezés, a darabok stílusa, környezete, kora iránti nagyfokú érzékenység és berendezési készség volt jellemző tervezőművészetére.

Túlélte a holokausztot.

Színházi díszlettervei

• Zerkovitz Béla: Eltörött a hegedűm (1928)
• Kemény Egon: Kikelet utca 3. (1929)
• Emőd Tamás: Fizessen nagysád (1932)
• Meller Rózsi: Vallomás (1935)
• Molnár Ferenc: A cukrászné (1935)
• Gáspár Miklós: Mindennek ára van (1936)
• Eisemann Mihály: Meseáruház (1936)
• Shaw: Az ördög cimborája (1936)
• Bókay János: Megvédtem egy asszonyt (1936)
• Scribe: Egy pohár víz (1937, 1954)
• Molnár Ferenc: Liliom. Egy csirkefogó élete és halála (1937)
• Hicks: Az örökifjú (1937)
• Shaw: Barbara őrnagy (1937)
• Priestley: A Conway család (1938, 1946)
• Éri-Halász Imre: Örökké? (1938)
• Meller Rózsi: Egy bála rizs (1947)
• Mándi Éva: Vetés (1948)
• Tabi László: Végállomás, kiszállni! (1949)
• Fehér Klára: Idézés bűnügyben (1949)
• Szofronov: Moszkvai jellem (1949)
• Mándi Éva: Hétköznapok hősei (1949)
• Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő (1950)
• Földes Mihály: Mélyszántás (1950)
• Mágori Erzsébet: Diplomaták (1950)
• Burjakovszkij: Üzenet az élőknek (1951)
• Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás (1951)
• Bródy Tamás: Palotaszálló (1951)
• Urbán Ernő: Gál Anna diadala (1951)
• Hunyady József: Bányászbecsület (1951)
• Csiky Gergely: A kaviár (1951)
• Tolsztoj: Ki vagytok értékelve (1951)
• Dunajevszkij: Szabad szél (1951)
• Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (1951, 1956)
• Kellér Andor: Tessék hozzászólni (1952)
• Sarkadi Imre: Út a tanyákról (1952)
• Szurov: Hajnal Moszkva felett (1952)
• Lope de Vega: A hős falu (1952)
• Nádasi László: Pesti tüskék (1953)
• Benedek András: A körtvélyesi csíny (1953)
• William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1953)
• Nádasi László: Nem a tükör görbe (1953)
• Iszajev: Nem magánügy (1953)
• Hubay Miklós: Egy magyar nyár (1954)
• Karinthy Frigyes: Hogy volt! (1954)
• Csehov: Három nővér (1954)
• Heltai Jenő: Hol szorít a cipő? (1954)
• Shaw: Caesar és Cleopatra (1955)
• Fényes Szabolcs: Szerencsés flótás (1955)
• Ilf-Petrov: Tavaszi ügyek (1955)
• Karinthy Frigyes: Könnyű pesti sértés (1955)
• Hubay Miklós: István napja (1955)
• Pogogyin: A Kreml toronyórája (1955)
• Csizmarek Mátyás: Bukfenc (1955)
• Gorkij: Éjjeli menedékhely (1956)
• Victor Hugo: Királyasszony lovagja (1956)
• Molnár Ferenc: Ibolya (1956)
• Csanak Béla: Torkig vagyok a szerelemmel (1956)
• Shaw: Sose lehet tudni (1956)
• Móricz Zsigmond: Sári bíró (1956)
• Molnár Ferenc: A doktor úr (1957)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2