Ugrás a tartalomhoz

Göllner Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Göllner Miklós
Született1902. február 22.[1]
Besztercebánya
Elhunyt1977. március 17. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiMagyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1921–1925)
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1968)
SírhelyeFarkasréti temető (3/2-1-87)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Göllner Miklós (Besztercebánya, 1902. február 22.Budapest, 1977. március 17.) Munkácsy-díjas festő (1968).

Életrajza

[szerkesztés]

A Képzőművészeti Főiskolán 1921–1925 között előbb Glatz Oszkár, majd Csók István növendéke volt. 1925-től szerepelt kiállításokon. Az 1930-as években Tihanyban élt és dolgozott. 1942-től Szentendrén dolgozott. 1944-től a Szentendrei Festők Társaságának is tagja lett. A háború előtt ipariskolában, 1946–1964 között pedig a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított.

Munkássága

[szerkesztés]

Pályáját a Képzőművészek Új Társaságában (KUT), majd az Új Művészek Egyesületében (UME) kezdte. Ebben az időben főleg a kubizmus és a kép szerkezeti felépítése foglalkoztatta. Egry József festészete volt rá nagy hatással. Képeinek zömét Szentendrén festette. Ezek nagyrészt tájképek, csendéletek. Festészetének jellemzője a könnyed színkezelés, lírai hangulat volt.

Önálló kiállításai voltak 1934-ben Kovács Ákos szalonjában, 1943-ban a Műbarát Szalonban, 1958-ban a Csók Galériában, 1965-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szentendrén, 1973-ban az Ernst Múzeumban. Alkotásai között jelentős helyet foglalnak el rajzai és sgraffitói. Monumentális mozaikterveket is készített Jánossy Ferenccel a budapesti Úttörővasút végállomásán. Számos műve megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában is.

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]