Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

Grassalkovich-kastély (Gödöllői Királyi Kastély)
Ország	Magyarország
Település	Gödöllő
Épült	1740-es évek
Építész	Mayerhoffer András
Stílus	barokk
Család	Grassalkovich család
Jelenlegi funkció	múzeum, kávézó, ajándékbolt, rendezvényhelyszín
Tulajdoni helyzet	állami tulajdon
Tulajdonos	I. Ferenc József magyar király
Elhelyezkedése
Grassalkovich-kastély Pozíció Gödöllő térképén
é. sz. 47° 35′ 46″, k. h. 19° 20′ 52″47.59611111, 19.34777778
Grassalkovich-kastély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Grassalkovich-kastély témájú médiaállományokat.

A gödöllői Grassalkovich-kastély (németül: Schloss Getterle) a Grassalkovich családnak Gödöllő belterületén található kastélya, amely a fővárostól, Budapesttől mintegy 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el. A 18. században építették I. Grassalkovich Antal gróf számára, a 19. század második felében pedig az osztrák császár és Erzsébet magyar királynő ("Sisi") preferált rezidenciájául szolgált. A második világháború után a kastélyt Magyarország szocialista kormányzása alatt súlyosan elhanyagolódott. 1996 óta szakaszosan restaurálták, és azóta nyitva áll a látogatók előtt.

A beépített területen mérve a kastély Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastély története

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) építtette meg az északi oldal utolsó szárnyát és az új narancsházat, ő alakíttatta tájképi kertté a korábbi franciakertet. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak, amelynek a tulajdonosa André Langrand-Dumonceau volt.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása.

Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekeikkel a kastély parkjában

1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.

2021. február 1-től kormánydöntés alapján a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor gyakorlatilag magánkézbe kerül.

Lovarda

Kilátás a Felső kertből a palota nyugati homlokzatára

A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királynét mutatványokra, például tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori kórháznak használták, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész. 1987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Az elmúlt években időszaki kiállításoknak és koncerteknek volt a helyszíne.

A kastélypark

A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a „herceg mulatókertjének”. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett. A pavilon képgalériának épült. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.

Képgaléria

• 
  Főbejárat
• 
  Belső udvar
• 
• 
• 
  Lépcsőház
• 
  A kastély kápolnája
• 
  A kastély kápolnája
• 
  A kastély kápolnájában
• 
  A kastély kápolnájában
• 
  Park
• Fájl:Kastélypark2.jpgt
• 
  Királyi pavilon

• 
• 
• 
• 

Más Grassalkovich-kastélyok

A gazdag és neves Grassalkovich család több kastélyt is építtetett a Monarchián belül. Legnevezetesebbek talán a gödöllői hatalmas rezidencia, a hatvani Grassalkovich-kastély, és a bécsi nyári palota a II. kerületben.

Egykoron a magyar fővárosban is állt egy Grassalkovich-féle palota, de az épület ma már nem áll. Néhány metszet maradt csupán a kúriáról.

Források

• A kastély honlapja
• Gödöllői Királyi Kastélymúzeum
• A Grassalkovich-kastély a Vendégvárón
• Varga Kálmán: Grassalkovich-kastély, Gödöllő
• A Grassalkovich-kastély a Műemlékem.hu-n
• Királyi kastély
• Kastélyaink, amelyekre Versailles is irigykedhet
• Leopoldina kertje
• Királydombi pavilon Gödöllőn
• Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most
• Kastélyszínház Gödöllőn

További információk

• Varga Kálmán: A gödöllői kastély évszázadai; 2. jav., bőv. kiad.; Műemlékek Állami Gondnoksága, Bp., 2003
• Faludi Ildikó: A gödöllői kastély; Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., Gödöllő, 2014
• Élet a kastély vonzásában. Gödöllő, a nyaralóhely, 1867–1945. A Gödöllői Városi Múzeum 2017. március 31–szeptember 17. között megrendezett kiállításához kapcsolódó tanulmánykötet és kiállítási katalógus; rend. Czeglédi Noémi, Fábián Balázs, Őriné Nagy Cecília, szerk. Kerényi B. Eszter; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 2017 (Gödöllői múzeumi füzetek)
• Máté Zsolt: A gödöllői kastély építése és helyreállítása; Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft., Gödöllő, 2016 (Gödöllői kastély-könyvek)
• Varga Kálmán: A Gödöllői kastély az 1752. évi inventár tükrében; Esterházy Kastély Kápolna Alapítvány, Fertőd, 2022

Kapcsolódó szócikkek

• Dr. Teghze Lajos (1852-1932), gödöllői cs. és kir. palotaorvos.
• Dr. Vecsey Gyula, vecsei, mihályházi és somló-aljai (1837–1912), gödöllői cs. és kir. palotaorvos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főorvosa.