Góbi medve
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ursus arctos gobiensis Sokolov & Orlov, 1920 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Góbi medve témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi medve témájú kategóriát. |
A góbi medve - mongol nevén Mazaalai (Мазаалай) - (Ursus arctos gobiensis) a barnamedve (Ursus arctos) egy alfaja, amely Mongóliában, a Góbi-sivatag területén él.
Morfológiája alapján a tibeti barnamedvével (Ursus arctos pruinosus) egy alfajba sorolták. A legutóbbi filogenetikai elemzések inkább arra utalnak, hogy inkább a himalájai barnamedve (Ursus arctos isabellinus) reliktumállományát képviseli.[1]
Megjelenése és életmódja
[szerkesztés]A góbi medve a barnamedve többi alfajához képest kistermetű; a hímek súlya 96–138 kg, a nőstényeké pedig 51–78 kg.[2]
Főleg gyökereket, bogyókat és más növényeket eszik, időnként a rágcsálókat és a gyíkokat se veti meg. Nincs bizonyíték arra, hogy nagyobb emlősökre vadászna.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A Mongol Vöröskönyv és a Londoni Zoológiai Társaság a góbi medvét súlyosan veszélyeztetettként tartja nyilván.[3] Egész populációja 2009-ben csupán 30 egyedből állt,[2] ráadásul elég nagy távolság választja el a többi barna medve populációtól, hogy lehetséges lenne reproduktív elszigeteltség. 1959-ben az alfaj védelmében betiltották vadászatát.[4]
A góbi medve mintegy 23 619 kilométernyi területet népesít be Délnyugat-Mongóliában. Egyedszáma közel 60%-kal csökkent le a táplálék és a víz szűkössége miatt. Az éghajlatváltozás és a bányászat a két legfőbb fenyegetés az alfaj számára. Ha a sivatagok egyre forróbbak és szárazabbak lesznek, akkor a medvéknek nehéz lesz élelem- és vízforráshoz jutni. A bányászat ugyanolyan fontos, mint amennyire kárt okoz a természetes környezetre.[5]
Genetikai sokféleség
[szerkesztés]Nagyon alacsony a genetikai sokfélesége,[2] az összes barna medve alfaj közül az egyik valaha megfigyelt legalacsonyabb. A góbi medvééhez hasonlóan szegényes genetikai sokféleséggel rendelkező barna medve populációt eddig csak a Spanyolország és Franciaország határán fekvő Pireneusokban találtak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2017) „Evolutionary history of enigmatic bears in the Tibetan Plateau–Himalaya region and the identity of the yeti”. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 284 (1868), 20171804. o. DOI:10.1098/rspb.2017.1804. PMID 29187630. PMC 5740279.
- ↑ a b c (2010) „Gobi bear abundance and inter-oases movements, Gobi Desert, Mongolia”. Ursus 26 (2), 129–142. o. [2019. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.2192/URSUS-D-15-00001.1. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ „Chimpanzees among 33 breeds selected for special protection”, BBC, 2017. október 28. (Hozzáférés: 2017. október 30.)
- ↑ Gobi bear conservation in Mongolia, 2010. július 1. [2015. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 19.)
- ↑ https://www.gobibearproject.org
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gobi bear című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.