Ugrás a tartalomhoz

Gáspár Károly (köztisztviselő)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáspár Károly
Született1889
Dunapentele
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköztisztviselő
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az egykori Dunapentele jegyzőjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Gáspár Károly (egyértelműsítő lap).

Gáspár Károly János (Dunapentele, 1889. november 8. – 1964? ) köztisztviselő, okleveles jegyző, politikus.

Életrajza

[szerkesztés]

1889-ben született Dunapentelén, Gáspár Károly és Csöppenszky Teréz fiaként. Az érettségi letételét követően jegyzői oklevelet szerzett. Három évig Székesfehérvár város levéltárában volt napidíjas. 1914-ben lett Dunapentelén segédjegyző, majd 1919-től főjegyzővé választották,[1] amely tisztségét 1932-ig töltötte be.[2]

1914 telén a községben katonai kórházat szervezett.[forrás?] 1915 nyarától az olasz fronton harcolt 1916. márciusi megbetegedéséig. 1917. augusztusban 50%-os hadirokkantként felmentették.[3] Az első világháború végén, 1918 júliusában tartalékos hadnagyként, mint „honvédségi csapatszolgálatra nem alkalmas, helyi szolgálatra alkalmast, mozgósítás esetén felügyelőtiszti szolgálatra” irányozták elő.[4]

Tevékenységének kiemelkedő időszaka az 1920-as évekre esett, ekkor lett virilis jogon tagja a helyi képviselő-testületnek. Több egyesület és a termelők érdekeit egyesítő szövetkezet alapításában vett részt. Többek között ő a Katolikus Kör elnöke,[1] ő lett a dunapentelei szarvasmarhatenyésztő gazdák elnöke,[5] ő lett a Tejszövetkezet elnöke,[1] valamint a Dunapentele és vidéke »Hangya« fogyasztási és értékesítő szövetkezet igazgatósági tagja is.[6] 1925-ben a Községi Tisztviselők Országos Egyesülete (KTOE) járási elnökévé választották.[7] Az ő kezdeményezésére épült ki Dunapentele számos útja, járdája és a község áramszolgáltatásának bevezetése is nevéhez fűződik.[forrás?]

1929-ben a honvédelmi miniszter „a honvédelmi igazgatás érdekében kifejtett hazafias és ügybuzgó tevékenységéért” elismerését fejezte ki.[8] 1931-ben az Országos Testnevelési Tanács „a nemzeti testnevelés előmozdítása terén szerzett érdemei elismeréséül” elismerő éremmel és oklevéllel tüntette ki.[9]

1932-ben különböző pénzügyi visszaélések vádja miatt előbb felfüggesztették,[10] majd kényszernyugdíjazták.[11]

A második világháború idején tartalékos főhadnagy, Erdély és Délvidék visszacsatolásában is részt vett ezért emlékérmekkel tüntették ki. Nemzetvédelmi keresztet a nemzet iránti hűségéért és odaadásáért kapott.[12]

A háború után valószínűleg elszegényedtek és Székesfehérváron egy romos házba költöztek be, ahol állatokat tartottak. Feleségét Papp Rozáliának (1894. jan. 9. - ?) hívták, 1917. október 11-én kötöttek házasságot Székesfehérvárott.[13] Egy lány gyermekük lett Gáspár Angéla, aki a háború után közvetlen meghalt. Sírhelye exhumálás után a családi sírbolt lett a székesfehérvári Hosszú temetőben. Halála 1964-ben történhetett.[forrás?]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9., 190. o. (1975) 
  2. ↑ Farkas Gábor: A Fejér vármegyei történeti archontológia, Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 32., 96. o. (2002) 
  3. ↑ márkosfalvi Sipos Gyula. A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története, 303. o. (1937) 
  4. ↑ (1918. július 6.) „Szolgálaton kívüli viszonyba helyeztetnek”. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára 45 (90), 2587. o. 
  5. ↑ (1925. május 24.) „A szarvasmarhatenyésztő gazdák szervezkedése”. Esztergom 30 (40), 8. o. 
  6. ↑ (1918. szeptember 22.) „Kivonat a magyar kereskedelmi cégjegyzékből”. Központi Értesítő 43 (75), 1236. o. 
  7. ↑ (1925. február 26.) „A Községi Tisztviselők Országos Egyesülete”. Nemzeti Ujság 7 (46), 11. o. 
  8. ↑ (1929. február 23.) „24. kiadás”. MTI Napi Hírek. 
  9. ↑ (1931. november 29.) „Testnevelési kitüntetések”. Pesti Hírlap 53 (272), 18. o. 
  10. ↑ (1932. április 19.) „Két pártra szakadt Dunapentele lakossága a főjegyző felfüggesztése miatt”. Kis Ujság 45 (85), 6. o. 
  11. ↑ (1932. szeptember 20.) „Kényszernyugdíjazásra ítélték a dunapentelei főjegyzőt”. Kis Ujság 45 (210), 6. o. 
  12. ↑ (1942. március 11.) „Hivatalos rész”. Budapesti Közlöny 76 (58), 3. o. 
  13. ↑ A házasságkötés bejegyezve a székesfehérvári állami házassági akv. 128/1917. folyószáma alatt.

Források

[szerkesztés]
  • Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9., 190. o. (1975) 
  • Dunaújváros története (szerk. Erdős Ferenc és Pongrácz Zsuzsánna). Dunaújváros, 2000.*

További információk

[szerkesztés]
  • Sipos Gyula (szerk.): A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfölkelő ezredek története (Székesfehérvár, 1937)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gáspár_Károly_(köztisztviselő)&oldid=24989506”