Ugrás a tartalomhoz

Gáldy Béla

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gáldy Béla
SzületettGajda 1934-ig
1884. szeptember 2.
Szerencs
Elhunyt1945. január 12. (60 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaWolszky Frida (1909-1945)
Foglalkozásamagyar-latin szakos középiskolai tanár
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Gáldy Béla (Szerencs, 1884. szeptember 2. – Budapest, 1945. január 12.) magyar-latin szakos középiskolai tanár, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója 1927-1942.

Szakmai életútja

[szerkesztés]

Gajda Béla középiskolai tanulmányait 1894-1901 között a Kisújszállási Református Főgimnáziumban[1][2] végezte, ott 1902-ben jeles eredménnyel leérettségizett. 1902-1907 tanévekben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt s szaktárgyain, a magyar nyelv és irodalmon s latin filológián kívül főként művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal foglalkozott.[3][4]

Mint a Tanárképző Intézet ösztöndíjas tagja, 1907. május hónapban kitüntetéssel szerezte meg tanári oklevelét. Az 1906/07. tanévben a Besztercebányai Királyi Katolikus főgimnáziumban gyakorló tanár,[5] majd 1907. szeptemberében az akkor felállított Karánsebesi (Krassó- Szörény vármegye) Állami Főgimnáziumhoz kerül[6] s 1911-ig mint helyettes, azután 1918-ig mint rendes tanár ebben a túlnyomó többségben idegenajkú (román és német) tanulóktól látogatott gimnáziumban működik. Az iskola igazgatójának másirányú megbízatása, majd 1914-ben hadba vonulása folytán éveken át mint helyettes igazgató önállóan vezette az intézetet, mely ekkor kap új épületet és berendezést. A világháború alatt iskolai munkájának ellátása mellett Karánsebes városánál mint tb. tanácsnok közigazgatási teendőket is végez s felügyelő ellenőre egy 540 ágyas kisegítő Vöröskereszt kórháznak. E munkásságáért 1916-ban a Vöröskereszt II. o. hadiékítményes díszjelvényével, 1917-ben a III. o. polgári hadiérdemkereszttel,[7] 1918-ban pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki[8][9]IV. Károly király. 1918, augusztusában Zichy János gróf kultuszminiszter a Nagyváradi Állami Leánygimnázium szervezésével, majd vezetésével bízza meg. A csakhamar bekövetkező román megszállás szörnyű idején két évig tudja életben tartani az intézetet (ez idő alatt a Premontrei Főgimnáziumban is tanít magyar és román nyelvet), 1920. nyarán azonban a megszállók kiutasítják Nagyváradról, illetve „Nagyrománia területéről“ s erőszakkal átteszik a trianoni határon. A Békéscsabai Állami Lorántffy Zsuzsa Leánygimnázium igazgatói tisztére nyer beosztást s itt működik 1927. szeptemberéig.[10] Ez idő alatt a várossal új épületet emeltet az iskolának, mely elavult és célszerűtlen elhelyezése miatt már megszüntetésre volt kijelölve s így az intézet életben maradt. E munkásságáért miniszteri elismerésben részesült s a város képviselőtestülete köszönetét nyilvánította neki. 1922-ben az Urmánczy-féle irredenta párt programjával képviselőjelöltnek lépett fel a magyarkanizsai (szőregi) választókerületben. 1927. szeptemberében kerül az Óbudai Árpád Gimnázium élére. 1942 június 30-ig volt a gimnázium vezetője. [11][12] Horthy Miklós kormányzó 1935-ban a tanügyi főtanácsosi címmel tünteti ki, majd 1938-ban tanügyi főtanácsos gimnáziumi igazgatóvá nevezi ki. Itteni működésének maradandó jele lesz, hogy itt is sikerült neki az iskola korszerű elhelyezését s így jövőjét is az új, modern épület létesítésével biztosítani. Irodalmi téren: 1907—- 1914-ig szerkesztője volt a Szörénység c. lapnak, főmunkatársa a Temesvári Hírlapnak, 1920-tól 1927-ig a Körösvidéknek, 1932—34. főszerkesztője az Új Magyar Vetés c. ifjúsági lapnak, majd a Könyvszemlének. Ezeken kívül számos más lapban és folyóiratban igen sok különféle cikke jelent meg. Több ifjúsági színdarabját adták elő. A cserkészmozgalomban is részt vett. Vizsgázott cserkésztiszt volt, több éven át az Országos Intéző Bizottság tagja s az 1929. angliai Jamboreen egy csapat parancsnoka. A tanárság rendi mozgalmaiban is egész pályája alatt tevékenykedett. Kb. 10 év óta alelnöke az Országos Középiskolai- Tanáregyesületnek. Gajda Béla 1934-ben a nevét Gáldy Bélára magyarosította.[13]

1909-ben feleségül vette Wolszky Frida állami polgáriskolai tanárnőt.[14] Budapest ostroma alatt hunyt el 1945 január 12. körül, a családja egy fateknőben temette el a Déli pályaudvar mellett. Napokkal később alkalmi sírja helyén egy óriási bombatölcsér tátongott. Gáldy Béla így ma is jeltelen sírban nyugszik.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Nemzetiségeink nyelve a középiskolában. Magyar Figyelő 1916/3.[15]
  • Az irredentizmus a középiskolában. Magyar Művelődés, 1928. 1-5. sz.[16]

Tanítványai emlékezéseiből

[szerkesztés]
  • Barta András. Emlékezés az alma materre. A jó iskola az állandóság és a változás egysége. Beszélgetés Sinkovits Imrével. Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. szám. „az első óra német volt (már nem Kunszery tanította); Petőfi, Kossuth, Széchényi képeivel és piros-fehér-zölddel tapétáztuk ki az osztályt.[] A feljelentés után egy óra múlva megjelent az igazgató, Gáldy Béla, immár egyedül, a padok mellett feszes vigyázban álltunk, és vártuk a vihart. De a „diri” egészen halkan csak ennyit mondott: „Fiaim, az Isten áldjon meg benneteket, köszönöm.” Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. sz.[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Református gimnázium, Kisújszállás, 1894 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  2. ↑ Református gimnázium, Kisújszállás, 1901 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  3. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1902-1903 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  4. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja, 1905-1906 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  5. ↑ Katolikus gimnázium, Besztercebánya, 1906 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  6. ↑ Állami Főgimnázium, Karánsebes, 1907 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  7. ↑ Budapesti Közlöny, 1917. július (51. évfolyam, 149-174. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  8. ↑ Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1917-1918 (51. évfolyam, 1-21. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  9. ↑ Budapesti Közlöny, 1918. október (52. évfolyam, 223-249. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  10. ↑ Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium, Békéscsaba, 1920 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  11. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1927 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  12. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1942 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  13. ↑ Magyar Művelődés, 1934 (13. évfolyam, 1-10. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  14. ↑ Magyarország, 1909. július (16. évfolyam, 154-180. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  15. ↑ Magyar Figyelő 1916/3 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  16. ↑ Magyar Művelődés, 1928 (7. évfolyam, 1-5. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  17. ↑ Magyar Nemzet, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. július 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Igazgatói portré: Gáldy Béla – az építő. Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002. ISBN 9630098997.Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből
  • Gáldy Béla (1884-1945) Dhupla. (digitális bölcsészeti platform). Móricz Zsigmond levelezése (1892–1913) Személynév lista.Személynév lista. dhupla.hu. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
  • Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve. (1902-2022) OSZK-MEK (magyar nyelven). Sipos Béla. (Hozzáférés: 2023. április 13.)
  • Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gáldy_Béla&oldid=27214395”