Gál Sándor (politikus)
| Gál Sándor | |
 | |
| A magyar képviselőház elnöke | |
| Hivatali idő 1909. november 13. – 1910. március 21. | |
| Előd | Justh Gyula |
| Utód | Berzeviczy Albert |
| Született | 1855. december 13.[1] Gyergyóújfalu |
| Elhunyt | 1937. szeptember 4. (81 évesen) Szászrégen |
| Párt |
|
| Foglalkozás |
|
Gál Sándor (Gyergyóújfalu, 1855. december 13.[2] – Szászrégen, 1937. szeptember 4.) politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, belügyminisztériumi államtitkár.
Életpályája
[szerkesztés]Szegény székely primipilus családban született, édesapja dr. Gál Elek az 1848-49-íki szabadságharcot Bem hadseregében küzdötte végig három fivérével együtt.[3] A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, ahonnan csak az általános amnesztia után tért haza. Édesanyja Gergely Karolina.
Elemi iskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson kezdte meg 1865-ben és ott folytatta tanulmányait a reáliskolákban, ahonnan a csíksomlyói gimnáziumba lépett át, majd innen Marosvásárhelyre és Kolozsvárra ment. Középiskolai és egyetemi tanulmányait a katholikus székely-alaptól nyert támogatással végezte el. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen fejezte be.
Szászrégenben volt gyakorló ügyvéd, itt nyitotta meg irodáját. Maros-Torda vármegye közéletében nagy tevékenységet fejtett ki. Zászlóvivője volt a megyében a szász nemzetiségi túlkapások ellen küzdő magyarságnak. Az 1901. évi általános választások alkalmával a nyárádszeredai kerület régi szabadelvű képviselője helyére Kossuth-párti programmal megválasztották (1905-ben is). 1905–1910 között a mentelmi bizottság elnöke volt. Az 1905. évi nemzeti küzdelem tevékeny harcosa volt. 1906-ban ismét megválasztották. 1909. november 13. és 1910. március 21. között a képviselőház elnöke volt.[4] 1916-ban az összeférhetetlenségi bizottság helyettes elnöke lett. 1918-ban belügyi államtitkárrá nevezték ki, de a forradalomkor a Károlyi Mihály-kormány azonnal felmentette állásából. A 48-as alkotmánypárt tagja volt.
1914. március 26-án Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette a nála 25 évvel fiatalabb Kochmeister Alojzia Margitot.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ házassági anyakönyv
- ↑ Több forrás tévesen 1868-at jelöli meg születése éveként, azonban elhunytakor 82 éves volt.
- ↑ Pesti Hírlap, 1918. július 20.
- ↑ Országgyűlési almanach 1922-1926
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 353/1914. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Országgyülési almanach 1901-1905
- Országgyűlési almanach 1905-1906
- Országgyűlési almanach 1906-1910
- Országgyűlési almanach 1906-1910
- Országgyűlési almanach 1910-1918
- Magyar politikai lexikon 131-132. old.
- Pesti Hírlap, 1918. július 20.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Budapest, Argumentum Kiadó, 2002
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905
| Elődje: Justh Gyula |
Utódja: Berzeviczy Albert |
- 1855-ben született személyek
- 1937-ben elhunyt személyek
- Magyarországi politikusok
- Magyar jogászok
- A Magyar Országgyűlés elnökei
- A magyar képviselőház elnökei
- Országgyűlési képviselők (1901–1905)
- Országgyűlési képviselők (1905–1906)
- Országgyűlési képviselők (1906–1910)
- Magyarország államtitkárai
- Gyergyóújfaluiak