Gál István (irodalomtörténész)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Gál István | |
| Született | 1912. szeptember 29.[1][2][3] Bonyhád |
| Elhunyt | 1982. június 26. (69 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-1-127)[4][5] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gál István (Bonyhád, 1912. szeptember 29. – Budapest, 1982. június 26.) magyar irodalomtörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte, már ekkor jelentek meg írásai.Többek között ő számolt a az 1927-es liverpooli cserkészdzsemboriról a megyei sajtóban.[6] Magyar-angol-német szakra iratkozott be a budapesti egyetemre, ekkor indította meg az Apollo folyóiratot. Folyamatosan publikált és szerkesztett lapokban. Külön kötetben adta ki a magyar tudósok Délkelet-Európa-kutatási eredményeit.
1947-ben jelent meg magyarul az általa szerkesztett tanulmánygyűjtemény „Magyarország és Kelet-Európa: a magyarság kapcsolatai a szomszédnépekkel” címmel. A második világháború alatt a Külügyminisztérium Kulturális és Békeelőkészítő Osztályának külső munkatársa volt.
1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet majd 1949-től új nevén a Kelet-európai Tudományos Intézet Hazánk és a nagyvilág című sorozatának szerkesztője, egyben a Magyar–Angol Társaság titkára. 1946-1947-ben az Országos Könyvtári Központ vezetője, megindította a könyvtárak közötti nemzetközi cserefolyamatot. 1948-tól az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége könyvtárosa.
Az 1956-os eseményeket követően több más követségi alkalmazottal együtt 1957 januárjában letartóztatták, de végül öt nap után elengedték. Később irodalomtörténészként dolgozott.
1972-ben nyugdíjba vonult. Élete hátralevő részében az angol-magyar kapcsolatok mellett Babits Mihály életművével foglalkozott.
Főbb művei
[szerkesztés]- Babits és az angol irodalom; Tisza István Tudományegyetem, Debrecen, 1942 (Debreceni angol dolgozatok)
- Wesselényi Miklós; Minerva, Kolozsvár, 1942
- Angol-magyar történelmi kapcsolatok; Állam Ny., Bp., 1942
- Stephen Gál: Hungary and the Anglo-Saxon world; Officina, Bp., 1944 (Officina Hungarica)
- Magyarország, Anglia és Amerika, különös tekintettel a szláv világra. Vázlatok a nemzetközi vonatkozások köréből; Officina, Bp., 1945
- Magyarország és Keleteurópa. A magyarság kapcsolatai a szomszéd népekkel; szerk. Gál István; Officina, Bp., 1947
- Bartóktól Radnótiig; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
- Illyés Gyula és Gál István levelezése, 1930–1982. Függelék: Illyés Gyula Gál Istvánnak dedikált kötetei, Gál István Illyés Gyuláról megjelent írásai; közread. Illyés Mária, Gál Ágnes, Gál Julianna, sajtó alá rend., előszó, jegyz. Gál Ágnes és Gál Julianna; 2. jav. kiad.; Bonyhádi Öregdiák Szövetség, Bonyhád, 1998
- Magyarország és az angolszász világ; szerk. Frank Tibor, Gál Ágnes, Gál Julianna; Argumentum–OSZK, Bp., 2005
- Cs. Szabó László és Gál István levelezése, 1933–1982; szerk., jegyz., névmutató Gál Ágnes és Gál Julianna; Argumentum, Bp., 2012
További információk
[szerkesztés]- Kelet-európai századok. Tanulmányok Gál István Apollo folyóiratának és Sziklai László tudományos pályájának ötvenedik évfordulójára; szerk., bev. Fried István; JATE Összehasonlító Világirodalmi Tanszék–Magyar Iparművészeti Főiskola, Bp., 1984 (Studium)
- Gál István életműve. Bibliográfia; összeáll. Gál Ágnes, Gál Julianna; Argumentum–OSZK, Bp., 2003
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ VIAF-azonosító
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. szeptember 2., PIM55621
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ IV. ÍRÓK, KÖLTŐK, IRODALOMTÖRTÉNÉSZEK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)