Ugrás a tartalomhoz

Fritz Thyssen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fritz Thyssen
Született1873. november 9.[1][2][3][4][5]
Styrum, Gemeinde
Elhunyt1951. február 8. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Buenos Aires[6]
Állampolgárságanémet
HázastársaAmélie Thyssen
GyermekeiThyssen Anita
SzüleiAugust Thyssen
Foglalkozása
  • politikus
  • fabricator
  • műgyűjtő
Tisztségea Német Birodalom parlamentjének tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Thyssen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fritz Thyssen (Mülheim an der Ruhr, 1873. november 9.Buenos Aires, 1951. február 8.) német nagyiparos.

Élete

[szerkesztés]

1926-tól a Thyssen-konszern vezetője. 1933-ban belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, amelyet azonban már 1923-tól anyagilag támogatott. A Harmadik Birodalomban különböző politikai és gazdasági szervezetekben töltött be tisztségeket. A kristályéjszaka erőszakhulláma és a háborús előkészületek miatt azonban szakított a nácikkal. 1939. szeptember 2-án családjával Svájcba emigrált, majd 1940-ben Franciaországba költözött. Itt diktálta le a magyar származású Emery Revesnek I Paid Hitler című memoárját, ami 1941-ben Londonban jelent meg. A Vichy-kormány 1940-ben kiadta Németországnak. A háború végéig feleségével előbb egy szanatóriumban, majd később a sachsenhauseni, a buchenwaldi és a dachaui koncentrációs táborokban őrizték mint különleges foglyot. 1948-ban nácitalanították.[pontosabban?] 1949-ben Argentínába költözött lányához.

  • Fritz Thyssen: I Paid Hitler. London, Hodder and Stoughton, 1941.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

[szerkesztés]
  • Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuchverlag, 3. Auflage, 2005, 625-626.