Fritz Thyssen
Fritz Thyssen | |
Született | 1873. november 9.[1][2][3][4][5] Styrum, Gemeinde |
Elhunyt | 1951. február 8. (77 évesen)[1][2][3][4][5] Buenos Aires[6] |
Állampolgársága | német |
Házastársa | Amélie Thyssen |
Gyermekei | Thyssen Anita |
Szülei | August Thyssen |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | a Német Birodalom parlamentjének tagja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fritz Thyssen témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fritz Thyssen (Mülheim an der Ruhr, 1873. november 9. – Buenos Aires, 1951. február 8.) német nagyiparos.
Élete
[szerkesztés]1926-tól a Thyssen-konszern vezetője. 1933-ban belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, amelyet azonban már 1923-tól anyagilag támogatott. A Harmadik Birodalomban különböző politikai és gazdasági szervezetekben töltött be tisztségeket. A kristályéjszaka erőszakhulláma és a háborús előkészületek miatt azonban szakított a nácikkal. 1939. szeptember 2-án családjával Svájcba emigrált, majd 1940-ben Franciaországba költözött. Itt diktálta le a magyar származású Emery Revesnek I Paid Hitler című memoárját, ami 1941-ben Londonban jelent meg. A Vichy-kormány 1940-ben kiadta Németországnak. A háború végéig feleségével előbb egy szanatóriumban, majd később a sachsenhauseni, a buchenwaldi és a dachaui koncentrációs táborokban őrizték mint különleges foglyot. 1948-ban nácitalanították.[pontosabban?] 1949-ben Argentínába költözött lányához.
Műve
[szerkesztés]- Fritz Thyssen: I Paid Hitler. London, Hodder and Stoughton, 1941.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Frankfurt am Main, Fischer Taschenbuchverlag, 3. Auflage, 2005, 625-626.