Friedrich Spitta
| Friedrich Spitta | |
 | |
| Született | Friedrich Adolf Wilhelm Spitta 1852. január 10.[1] Wittingen[2] |
| Elhunyt | 1924. június 7. (72 évesen)[1][3] Göttingen[4] |
| Állampolgársága | német |
| Gyermekei | Heinrich Spitta |
| Szülei | Karl Johann Philipp Spitta |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Spitta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedrich Adolf Wilhelm Spitta (Wittingen, Hannoveri Királyság, 1852. január 10. – Göttingen, 1924. június 7.) német protestáns teológus.
Életútja
[szerkesztés]Karl Johann Philipp Spitta (1801–1859) fia. Göttingenben és Erlangenben teológiát tanult, 1881-ben pap lett Oberkasselben és tanított a Bonni Egyetemen, 1887-ben a Strasbourgi Egyetemen az új-testamentom és a gyakorlati teológia rendes tanárává nevezték ki, ugyanott egyetemi prédikátor lett.
Nevezetesebb művei
[szerkesztés]- Der Brief d. Julius Africanus an Aristides (Halle, 1887);
- Der Knabe Jesus, eine biblische Geschichte und ihre apokryphischen Entstellungen (uo. 1883);
- Luther und der evangelische Gottesdienst (uo. 1884);
- Der 2. Brief des Petrus und der Brief des Judas (Halle, 1885);
- Die Passionen nach den vier Evangelisten von H. Schütz (Lipcse, 1886);
- Die Offenbarung des Johannes (Halle, 1889);
- Die Apostelgeschichte, ihre Quellen u. deren geschichtlicher Wert (Halle, 1891);
- Sonntagspredigten (Strassburg, 1891);
- Zur Reform d. evang. Kultus (Göttingen, 1891);
- Zur Geschichte und Litteratur des urchristentums (2 köt., uo. 1892-96.).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Spitta, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Der Große Brockhaus, 15. kiadás; 17. kötet (Schra–Spu). Lipcse. 1937. 707. o. (németül)