Ugrás a tartalomhoz

Friedrich Simon Archenhold

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedrich Simon Archenhold
Született1861. október 2.[1]
Lichtenau
Elhunyt1939. október 14. (78 évesen)[1]
Berlin
Állampolgárságanémet
HázastársaAlice Archenhold (1897. július – nem ismert)[2]
Gyermekeiöt gyermek
Foglalkozásacsillagász
IskoláiHumboldt Egyetem
SírhelyeZentralfriedhof Friedrichsfelde
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Simon Archenhold témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az Archenhold Observatory ma, az épület az 1908-ban épült eredeti
Einstein előadásának emléktáblája az obszervatórium falán

Friedrich Simon Archenhold (Lichtenau, 1861. október 2. – Berlin, 1939. október 14.) német csillagász.

Élete

[szerkesztés]

A lippstadti reálgimnáziumban végzett, ezután 1882-től a Humboldt Egyetem hallgatója lett, ahol Wilhelm Försterrel közösen 1888-ban megalapították az Urania társaságot az egyetem obszervatóriumában.[3] Archenhold tervei alapján készült el a világ leghosszabb mozgólencsés távcsöve (refraktor) 21 méteres fókusztávolságával.[4] A teleszkóp a Berlini Nagy Ipari Kiállítás (Berliner Gewerbeausstellung), egy világkiállítás része volt.[5] Az óriástávcsövet Treptowban, Berlin külvárosában építették, s 1896. május 1-én adták át a nagyközönségnek egy ideiglenes faépítményben, amely szeptemberben készült el. 1908-ra Archenhold összegyűjtött annyi pénzt, hogy a faépületet a ma is álló épületre tudta cserélni. A szükséges összeg egy része az előadások belépti díjából származott, de például Andrew Carnegie skót-amerikai filantróptól is tudott pénzt szerezni.

Archenhold obszervatóriumában Albert Einstein is nyilvánosan beszélt akkor még kiadatlan általános relativitáselméletéről. Archenhold számos tudóst és kutatót hívott vendégelőadásokra az obszervatóriumba. Ezek közül a leghíresebb Albert Einstein volt, aki 1915. június 2-án tartotta meg előadását. Archenhold a tudományos ismereteket a laikus közönség számára is elérhetővé kívánta tenni, az Urania társaság mellett tagja volt több, a tudomány népszerűsítésével foglalkozó egyesületnek is.[6] 1920-ban megvett egy halászházat a Vorpommern-Greifswald járásban található Bansinban. Amikor a nyári éjszakák lecsökkentették a csillagászati megfigyelés idejét, Archenhold ide vitte családját, itt dolgozott azokon a magazinokon és lapokon, amelyeket az obszervatóriumban adott ki.

1938-ban a nácik elkobozták a házat a családtól. Özvegye, Alice Archenhold és lánya, Hilde a theresienstadti koncentrációs táborban haltak meg.[7][8] Amikor a Szovjetunió legyőzte a nácikat, az ingatlan közösségi tulajdonba került. A csillagvizsgálót 1946-ban nevezték el Archebholdról (Archenhold Obszervatórium). A családnak a Berlini fal 1989-es összeomlásáig nem volt módja visszaszerezni az ingatlant. A régi bansini ház jelenleg dr. Archenhold unokájának tulajdona. Németország újraegyesítése után az Archenhold Obszervatóium a Deutsches Technikmuseum része lett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ inferred from timeline of events
  3. ↑ Hockey, Thomas. The Biographical Encyclopedia of Astronomers. Springer Publishing (2009). ISBN 978-0-387-31022-0. Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 22. 
  4. ↑ Herrmann, Dieter B.. 100 Jahre Archenhold-Sternwarte die Geschichte der Archenhold-Sternwarte, Archenhold-Sternwarte, 2., erg. Aufl (1996. december 8.). ISBN 978-3-89517-304-2. OCLC 75797393 
  5. ↑ Geppert, Alexander C. T. (2010), Berlin 1896: Wilhelm II, Georg Simmel and the Berliner Gewerbeausstellung, London: Palgrave Macmillan UK, pp. 16–61, ISBN 978-1-349-30721-0, doi:10.1057/9780230281837_2, <http://link.springer.com/10.1057/9780230281837_2>. Hozzáférés ideje: 2021-12-19
  6. ↑ Andreas W. Daum, Wissenschaftspopularisierung im 19. Jahrhundert: Bürgerliche Kultur, naturwissenschaftliche Bildung und die deutsche Öffentlichkeit, 1848–1914. Munich: Oldenbourg, 1998, ISBN 3-486-56337-8, pp. 173–75, 181, 371, 385, 412, 473 (tartalmazza tövid életrajzát is).
  7. ↑ Geschichte der Universität Unter den Linden 1810-2010: Sozialistisches Experiment und Erneuerung in der Demokratie - die Humboldt-Universität zu Berlin 1945-2010. De Gruyter, 182–3. o. (2013. január 9.). ISBN 978-3-05-006313-3 
  8. ↑ Alice Archenhold | Database of victims | Holocaust. www.holocaust.cz . (Hozzáférés: 2018. december 26.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Simon Archenhold című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Reichshandbuch der Deutschen Gesellschaft – Das Handbuch der Persönlichkeiten in Wort und Bild, Erster Band, Deutscher Wirtschaftsverlag, Berlin 1930, 32. oldal, ISBN 3598306644.
  • Életrajza a Neue Deutsche Biographie portálon
  • Dieter B. Herrmann: Friedrich Simon Archenhold und seine Treptower Sternwarte. Vorträge und Schriften der Archenhold-Sternwarte Nr. 65, Berlin-Treptow 1986
  • Andreas W. Daum: Wissenschaftspopularisierung im 19. Jahrhundert. Bürgerliche Kultur, naturwissenschaftliche Bildung und die deutsche Öffentlichkeit, 1848–1914. Oldenbourg, München 1998, ISBN 3486563378.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friedrich_Simon_Archenhold&oldid=26928468”