Friedmann Bernát
| Friedmann Bernát | |
 | |
| Született | 1843. október 10. Nagyvárad |
| Elhunyt | 1925. október 14. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Weisz Paula (h. 1870–1925) |
| Foglalkozása | ügyvéd |
| Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Friedmann Bernát (Nagyvárad, 1843. október 10. – Budapest, 1925. október 13.)[1] jogi doktor, ügyvéd, kriminalista.
Élete
[szerkesztés]Friedmann Lajos és Lederer Eleonóra fia. Iskoláit a nagyváradi premontreiek gimnáziumában végezte, majd a Pesti Tudományegyetemen tanult, s ezután Budapesten lett ügyvéd. Hírnevét a tiszaeszlári vérvádperben alapította meg. Ezenkívül évtizedeken át szerepelt számos nagyobb bűnügyben. A gyakorlati bírói vizsgálati bizottságnak évekig tagja, a budapesti ügyvédi kamarának helyettes elnöke volt. Kiváló jogi szakíró hírében állt.
Felesége Weisz Paula (1854–1937) volt, Weisz Miksa és Hofmann Netti lánya.
Lánya Friedmann Erzsébet (1875–1945), férjezett Heteés Antalné.
A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra a hitközség által felajánlott díszsírhelyen.[2]
Írásai
[szerkesztés]Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1867. Az orvosi segélynek elegendő ok nélküli megtagadása. Párhuzam 1843. büntető törvényjavaslatunk börtönrendszere és az újabb tapasztalatok között, 1869. A büntetés következményeiről, 1870. Hamis eskü, Észrevételek a királyi ügyészségről, 1871. Gyermekgyilkossági eset, 1872. Tanulmányok a külhoni váltótörvényhozás terén. A börtönjavítás történetének lényegesebb momentumai, 1876. A fenyítő törvényszék a várban van. 1876. Könyvismertetés, 1883. Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1887. Könyvismertetés, 1890. A temesvári tárgyalásról); irt a Honba (1868. 148. sz. Magyar kereskedelmi törvénykönyv, 151. 152. sz. Börtönügyreform, 171-174. sz. A rabmunkáról, később Büntető hatalom és polgári szabadság), a Themisbe (1873), Pesti Naplóba, Nemzetbe stb.
Művei
[szerkesztés]- Hazai bányászatunk nemzetgazdasági és statisztikai szempontból, különös tekintettel culturai-, pénz- és hitelviszonyainkra. A m. k. tud. egyetem által a Pasquich-féle díjjal koszorúzott pályamű. Pest, 1866
- Népbirák és esküdtszékek intézménye, tekintettel hazai viszonyainkra, a büntető eljárásra. Budapest, 1876 (a Magyar Tudományos Akadémia által Horváth Boldizsár ajánlatából kitűzött 100 arannyal jutalmazott pályamű)
- A fellebbviteli bűnügyek tekintettel a közvetlen szóbeliségre. A magyar jogászgyűlés állandó bizottságának megbízásából. Budapest, 1878
- Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. Budapest, 1889
Megjelentek még egyes nagyobb bűnperekben tartott védőbeszédjei.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 367/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
- ↑ Friedmann Bernát temetése. Az Újság, 1925. október 16. (Hozzáférés: 2021. június 3.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 295. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
További információk
[szerkesztés]- Friedmann Bernát: Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, é. n. [1916]
- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
