Frideczky Lajos
Frideczky Lajos | |
Született | 1817. április 23. Tereske |
Elhunyt | 1902. december 3. (85 évesen) Losonc |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Frideczky Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Frideczky Lajos (Apácafalva (Tereske), 1817. április 23. – Losonc, 1902.[1] december 3.) politikus, Nógrád vármegyében előbb al-, majd főjegyző, 1848-ban Nógrád város képviselője az országgyűlésben. 1849-ben kormánybiztos, 1867-től a vármegye első alispánja, később a balassagyarmati törvényszék elnöke.
Élete
[szerkesztés]A Frideczky család régi Nógrád megyei birtokos család volt. Frideczky Lajos dédapja, Frideczky Tádé Nógrád vármegyei táblabíró volt (1755). A tereskei birtok perlésében és a Kamper család iratainak megőrzésében Frideczky Tádénak volt fő szerepe.[2] Végrendeletében[3] és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária) osztálylevelében[4] nyert rendezést hagyatéka. József (1780-1851) a Frideczky család többi tagjával kötött szerződések után szerezte meg a tereskei birtokot.[5] 1850-ben feleségével, Géczy Teréziával (1794–1856) közösen nyilatkoztak arról, hogy a birtokot, fiuk, Frideczky Lajos szabad rendelkezésére bocsátják.[6]
Édesapja 1810-től 1820-ig a pozsonyi kerületben al-tartományi biztos volt. Frideczky Lajos már fiatalon, 1839-ben másod aljegyzője, 1841-ben első aljegyzője, majd 1845-ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842-ben táblabíróvá nevezték ki.[7] 1848-ban országgyűlési képviselővé választották.[8] 1849-ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték.[9] A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-ben.[10] A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték[11] Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést.[12] 1861-ben ismét képviselői mandátumot szerzett.[13] Az országgyűlésen elmondott beszéde és politikai fejtegetései is az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók.[14] 1867-től 1871-ig Nógrád megye első alispánja, 1872-től a balassagyarmati törvényszék elnöke volt. 1902. december 3-án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben van. A tereskei Frideczky kúria műemlék, a századforduló óta renoválták.
Az Adorján-Szeleczky levéltárban dossziékban őrzött dokumentumok (a fenti levéltári jelzetek alatt) is forrásként szolgáltak Varga János „Frideczky Lajos memoárja - Középszinten a történelemben” című munkájának megírásában (1988), amely Frideczky Lajos életpályájáról szól, a Nógrád Megyei levéltár kiadványában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ más források szerint 1903
- ↑ (Adorján-Szeleczky levéltár V./197.-205.-VI/211.-212.-214.-216.-218.-227.-230.)
- ↑ (XII/426.)
- ↑ (XII/423.)
- ↑ (XIII/419.-422.-435.-438.-450.-457.)
- ↑ (XIII/465.)
- ↑ (XIV/470.)
- ↑ (XIV/471.)
- ↑ (XIV/466.)
- ↑ (XIV/493.)
- ↑ (Amtzeugniss Bizonyítvány XIV/467.)
- ↑ (Deák Ferencz: XIV/477., báró Wencheim Béla: XIV/478., Lónyay Menyhért: XIV/479., gróf Andrássy Gyula: XIV/488.)
- ↑ (XIV/473.)
- ↑ (XIV/474.-475)
Források
[szerkesztés]- Adorján Szeleczky Levéltár és családi iratok (pl. Frideczky Matild gyászjelentése is) mutatják, hogy Frideczky Lajos és leszármazottai sohasem használták a kaplathi és csenedei előnevet, viszont az apácafalvi és tereskei előnevet igen. Frideczky Lajos leszármazása egyenesvonalú Frideczky Jánostól, aki 1694. augusztus 21-én nyert nemesi oklevelet I. Lipót királytól. Ebben természetesen nem szerepelhet az apácafalvi és tereskei előnév, mert a tereskei birtok megszerzése Frideczky Tádé (Lajos dédapja) nevéhez fűződik. A csenedei és kaplathi előnév a Frideczky család Nyitra megyei másik ágában ismeretes, amelynek prominens képviselője volt Frideczky Timót. Ezzel az ággal azonban a családi iratok szerint rokoni kapcsolat nem mutatható ki, így a szócikkben a csenedei és kaplathi előnév helyett az ezen ág által használt előnév indokolt. Rodriguez (Frideczky Matild leszármazottja).
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok
- Nagy Iván: Magyarország családjai
- [1]