Ugrás a tartalomhoz

Frideczky Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frideczky Lajos
Született1817. április 23.
Tereske
Elhunyt1902. december 3. (85 évesen)
Losonc
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. március 23.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Frideczky Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Frideczky Lajos (Apácafalva (Tereske), 1817. április 23.Losonc, 1902.[1] december 3.) politikus, Nógrád vármegyében előbb al-, majd főjegyző, 1848-ban Nógrád város képviselője az országgyűlésben. 1849-ben kormánybiztos, 1867-től a vármegye első alispánja, később a balassagyarmati törvényszék elnöke.

Élete

[szerkesztés]

A Frideczky család régi Nógrád megyei birtokos család volt. Frideczky Lajos dédapja, Frideczky Tádé Nógrád vármegyei táblabíró volt (1755). A tereskei birtok perlésében és a Kamper család iratainak megőrzésében Frideczky Tádénak volt fő szerepe.[2] Végrendeletében[3] és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária) osztálylevelében[4] nyert rendezést hagyatéka. József (1780-1851) a Frideczky család többi tagjával kötött szerződések után szerezte meg a tereskei birtokot.[5] 1850-ben feleségével, Géczy Teréziával (1794–1856) közösen nyilatkoztak arról, hogy a birtokot, fiuk, Frideczky Lajos szabad rendelkezésére bocsátják.[6]

Édesapja 1810-től 1820-ig a pozsonyi kerületben al-tartományi biztos volt. Frideczky Lajos már fiatalon, 1839-ben másod aljegyzője, 1841-ben első aljegyzője, majd 1845-ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842-ben táblabíróvá nevezték ki.[7] 1848-ban országgyűlési képviselővé választották.[8] 1849-ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték.[9] A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-ben.[10] A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték[11] Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést.[12] 1861-ben ismét képviselői mandátumot szerzett.[13] Az országgyűlésen elmondott beszéde és politikai fejtegetései is az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók.[14] 1867-től 1871-ig Nógrád megye első alispánja, 1872-től a balassagyarmati törvényszék elnöke volt. 1902. december 3-án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben van. A tereskei Frideczky kúria műemlék, a századforduló óta renoválták.

Az Adorján-Szeleczky levéltárban dossziékban őrzött dokumentumok (a fenti levéltári jelzetek alatt) is forrásként szolgáltak Varga János „Frideczky Lajos memoárja - Középszinten a történelemben” című munkájának megírásában (1988), amely Frideczky Lajos életpályájáról szól, a Nógrád Megyei levéltár kiadványában.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. más források szerint 1903
  2. (Adorján-Szeleczky levéltár V./197.-205.-VI/211.-212.-214.-216.-218.-227.-230.)
  3. (XII/426.)
  4. (XII/423.)
  5. (XIII/419.-422.-435.-438.-450.-457.)
  6. (XIII/465.)
  7. (XIV/470.)
  8. (XIV/471.)
  9. (XIV/466.)
  10. (XIV/493.)
  11. (Amtzeugniss Bizonyítvány XIV/467.)
  12. (Deák Ferencz: XIV/477., báró Wencheim Béla: XIV/478., Lónyay Menyhért: XIV/479., gróf Andrássy Gyula: XIV/488.)
  13. (XIV/473.)
  14. (XIV/474.-475)

Források

[szerkesztés]
  • Adorján Szeleczky Levéltár és családi iratok (pl. Frideczky Matild gyászjelentése is) mutatják, hogy Frideczky Lajos és leszármazottai sohasem használták a kaplathi és csenedei előnevet, viszont az apácafalvi és tereskei előnevet igen. Frideczky Lajos leszármazása egyenesvonalú Frideczky Jánostól, aki 1694. augusztus 21-én nyert nemesi oklevelet I. Lipót királytól. Ebben természetesen nem szerepelhet az apácafalvi és tereskei előnév, mert a tereskei birtok megszerzése Frideczky Tádé (Lajos dédapja) nevéhez fűződik. A csenedei és kaplathi előnév a Frideczky család Nyitra megyei másik ágában ismeretes, amelynek prominens képviselője volt Frideczky Timót. Ezzel az ággal azonban a családi iratok szerint rokoni kapcsolat nem mutatható ki, így a szócikkben a csenedei és kaplathi előnév helyett az ezen ág által használt előnév indokolt. Rodriguez (Frideczky Matild leszármazottja).
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok
  • Nagy Iván: Magyarország családjai
  • [1]