Franz Obert

Franz Obert
Született	1828. október 6. Felsőtatárlaka
Elhunyt	1908. szeptember 9. (79 évesen) Brassó
Állampolgársága	osztrák–magyar
Foglalkozása	neveléstudós író újságíró politikus
Tisztsége	az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja
Iskolái	Lipcsei Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Obert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Franz Obert, Szinnyeinél Obert Ferenc (Felsőtatárlaka, 1828. január 6. – Brassó, 1908. szeptember 9.) erdélyi szász evangélikus lelkész, író, iskola-reformátor, politikus.

Élete

Felsőtatárlakán született, ahol apja, Daniel Obert szintén lelkész volt. Franz a medgyesi evangélikus gimnáziumba járt, majd jogot tanult a kolozsvári és a lipcsei egyetemen. 1848-ban a szászországi forradalmi mozgalmakban való részvétele miatt elfogták és kiszolgáltatták Kuefstein grófnak, a császári és királyi osztrák követnek, aki aztán hazaküldte.

1852-től a medgyesi gimnáziumban tanított. 1860 májusában Sályára választották meg lelkésznek; buzgalmat fejtett ki az egyházi és politikai téren. 1861-ben az erdélyi szász egyháztanács tagjának választotta. A medgyesi szék kiküldte az 1863–1864-es erdélyi országgyűlésre Nagyszebenbe, ahol jegyző volt és a vitatkozásokban élénk részt vett; innen a bécsi birodalmi gyűlésre küldték, ahol a baloldalon működött. 1869-ben Baromlaka, 1872-ben Ecel, 1881-ben Brassó választotta meg lelkészének.

Dédunokája Gernot Nussbächer, európai szinten ismert történész.

Munkássága

Baromlakán megtartotta az első néptanítói kiképzési tanfolyamot, Ecelen dr. Schwab rendszere szerint létesítette az első népiskolai kertet. 1870-ben megalapította a szász tanítók egyesületét (Lehrerverein), mely a pedagógusok képzését segítette elő; iskolai rendszabályzatot dolgozott ki, és keresztülvitte, hogy a szemináriumokban ne tanítsák a latin nyelvet. Midőn a kormány a magyar nyelvet tette kötelezővé a törvényszékeken, Obert a német nyelv mellett foglalt állást és mozgalmat indított. Brassóban 1883-ban szász nevelőintézetet, tanulók felruházását intéző egyletet, betegápolást, iparostanonc-otthont létesített, és szorgalmazta, hogy nők is lehessenek pedagógusok. Az 1898-ban leleplezett Johannes Honterus-szobor létesítését is előmozdította; ez alkalomból a Berlini Egyetem bölcseleti kara tiszteletbeli doktori címet adományozott neki.

1861-től a Schul- und Kirchenzeitung, 1866-tól a Schul- und Kirchenboten újságot szerkesztette, utóbbit 23 éven keresztül irányította. Oktatóanyagokat és tankönyveket írt, történészként több szász személyiségről (például Stephan Ludwig Rothról) is monográfiát készített, néprajzkutatóként is dolgozott.

Művei

• Deutsches Lesebuch. Nagyszeben, 1859, 1861. Két kötet. (I. 4. kiadás 1865. II. 2. bőv. kiadás 1863.).
• Schulwandkarte von Siebenbürgen. Gotha, 1861.
• Bericht über die erste Hauptversammlung des ev. Hauptvereins der Gustav-Adolf-Stiftung für Siebenbürgen, abgehalten in Mediasch am 5. u. 6. August 1862. Brassó, 1863.
• Vortrag gehalten zu Worms in der VII. Hauptversammlung des ev. Vereins der Gustav-Adolf-Stiftung am 28. August 1867 vom Abgeordneten des siebenb. Hauptvereins… im Schaal. Nagyszeben, 1867. (Különny. a Schul- und Kirchenboteból).
• Vaterlandskunde für die siebenb.-sächs. Volksschulen. Nagyszeben, 1870.
• Mittheilungen aus der Lehrer-Zusammenkunft in Wurmloch. Nagyszeben, 1870.
• Untersuchungen und Wohlmeinungen über Ackerbau und Nomadenwesen. Aus dem Nachlasse Stephan Ludwig Roths. Brassó, 1872. (Különny. a Kronstädter Zeitungból).
• Reden von Franz Obert und Heinrich Wittstock am Grabe Franz Gebbels. Brassó, 1880.
• Schul und Handwerk. Brassó, 1884. (Névtelenül).
• Die Frauenfrage. Brassó, 1884.
• Lasst ab von der Dreifelderwirthshaft. Brassó, év n. (Kronstädter Flugblatt 1. Névtelenül).
• Unser Export und dessen Erhaltung. Vortrag. Brassó, 1885.
• Sonntagsruhe und Sonntagsfeier. Brassó, 1885. (Kronstädter Flugblatt 2. Névtelenül).
• Über Waisenerziehung. Brassó, 1885.
• Neues deutsches Lesebuch mit Rücksicht auf die «Vollzugsvorschrift». Mit Bildern versehene Auflage. Brassó, 1888, 1892-1893. Három kötet. (I. 2. kiadás, II. 6. újra átdolg. kiadás. III. 5. k.).
• Unser ländliches Volksbildungsschulwesen. Der sechste siebenb.-sächs. Lehrertag abgehalten am 19. und 20. August in Reen. Nagyszeben, 1894.
• Obert-Morres, Neues deutsches Lesebuch mit Rücksicht auf die Vollzugsschrift. Mit Bildern. I. II. u. IV. Teil. Brassó, 1895. (I. 1. 2. átdolg. k. II. 7. átdolg. IV. 4. átdolg. k.).
• Heimatkunde für die siebenb.-sächs. Volks- und Bürgerschulen. Brassó, év n. (2. kiadás).
• Sächsische Lebensbilder. Bécs, 1896. (Megjelent cikkek).
• Stephan Ludwig Roth. Sein Leben und seine Schriften. Bécs, 1896. Két kötet. (Ism. Korr. f. Lkde XIX.).
• Zur Geschichte des Honterusdenkmals. Brassó, 1898. (2. kiadás).

Források

• Morres, Eduard. Dr. Franz Obert, Sein Leben und Wirken – Festschrift zur Feier seines 100. Geburtstages. Brassó: Heinrich Zeidner (1927) 
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Franz Obert. Österreichisches Biographisches Lexikon. [2017. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 13.)

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• König, Walter: Brennpunkt des gesamten Schul- und Standeslebens. Allgemenine Deutsche Zeitung, 2012. november 25. [2017. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában