Ugrás a tartalomhoz

Franz Glaser

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glaser Franz
Életrajzi adatok
Született1950. szeptember 16.
osztrák Linz
Ismeretes mintrégész
Nemzetiségnémet
Állampolgárságosztrák, európai
LakhelyCelovec (Klagenfurt)
IskoláiBécsi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bécs Egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Innsbrucki Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületrégészet, numizmatika
Kutatási területókor, középkor
Tudományos fokozatrégész 1976
Aktivitási típusrégészet
Szakintézeti tagságegyetemi tanár
Munkahelyek
Innsbrucki TudományegyetemLjubljanai Egyetem
Grazi EgyetemMagyarországon
InnsbruckCelovec (Klagenfurt)
Más munkahelyekLandesmuseum Kärnten Klagenfurt a. W. / Celovec Deželni muzej Koroške - Rudolfinum. / Karintia Tartománymúzeum Klagenfurt
Jelentős munkáiFrühchristliche Denkmäler in Kärnten: ein Führer
Tudományos publikációk száma18 (Innsbrucki egyetem)
Szakmai kitüntetések
Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse
Osztrák érdemkereszt I. fokozat tudomány és kutatás terén
2010. június 2.
Szent Szilveszter Pápa Lovagrend “
„Cavaliere dell´ Ordine di San Silvestro Papa“
„Szent Szilveszter Pápa Lovagrend
2013. május 31.
Akadémiai tagságInnsbrucki Egyetemen 1989

Franz Glaser (Linz, 1950. szeptember 16. –) osztrák tudós, tanár, régész.

Munkaterülete: történelem, régészet. Felfedezett egy töredéket Karantániai Domicián herceg sírkövéről.

Életrajza

[szerkesztés]

Klasszikus archeológiát és ókori numizmatikát tanult Bécsben, ahol 1976-ban diplomázott. 1977-től kusztosz a Karintia Tartománymúzeumban Klagenfurtban, ahol igazgatóhelyettes vezetője a római Teurnia nevű múzeumnak. Számos ásatást végzett és számos értekezést írt németül – egyeseket szlovénul, olaszul, franciául vagy angol nyelven.

Legismertebb felfedezése márványlap maradványa a Karantániai Domicián herceg sírjáról Milstat-ban, amely bizonyítja, hogy az elfelejtett egykori védőszentje Karintiának (=Koroška) igazi történelmi személy volt Nagy Károlyi idejéből.[1][2]

1989-ben habilitált az Innsbrucki Egyetemen, ahol 1996 óta rendkívüli tanár. Mint vendégelőadó úgyszintén Bécsben, Grazban, Ljubljanában, Zágrábban, Budapesten és más európai egyetemeken.[3]

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • Antike Brunnenbauten (ΚΡΗΝΑΙ) in Griechenland. Wien 1983 (Denkschriften der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, phil.-hist. Klasse, 161)
  • Das frühchristliche Pilgerheiligtum auf dem Hemmaberg. Verlag des Geschichtsvereins für Kärnten, Klagenfurt 1991 (Aus Forschung und Kunst Band 26)
  • Teurnia: Römerstadt und Bischofssitz: ein Führer zu den Ausgrabungen und zum Museum in St. Peter in Holz sowie zu den Fundorten im Stadtgebiet von Teurnia. Klagenfurt 1983, Neuauflage, 1992
  • Frühchristliche Denkmäler in Kärnten: ein Führer. Klagenfurt, 1996
  • Die Skulpturen des Stadtgebietes von Teurnia. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1997 (Corpus Signorum Imperii Romani: Österreich: Band II, Fasz. 6)

Elismerések

[szerkesztés]
  • Osztrák érdemkereszt I. fokozat tudomány és kutatás terén (Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse)
  • Papai kitüntetés» Szent Szilveszter pápa Lovagrendje «(„Ritter des Ordens vom Heiligen Papst Silvester“; „Cavaliere dell´ Ordine di San Silvestro Papa“)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://zanzan.jezakon.com/svetniki.html Jožko Šavli: Karantanski svetniki med zgodovinsko resnico in politično ideologijo
  2. J. Šavli: Slovenski svetniki, old. 9
  3. http://81.10.184.26:9001/personen_add/Glaser_Franz_Ehrenkreuz_Wissenschaft_Forschung_Rudolfinum_2009_2010_0015-0026.pdf Archiválva 2014. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Erich Wappis: Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse für Franz Glaser; Landesmuseum Kärnten

További információk

[szerkesztés]