Franz Brentano
| Franz Brentano | |
 | |
| Született | Franz Clemens Honoratus Hermann Brentano 1838. január 16.[1][2][3][4][5] Boppard |
| Elhunyt | 1917. március 17. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Zürich[6][7] |
| Állampolgársága | porosz[8] |
| Házastársa |
|
| Szülei | Emilie Brentano Christian Brentano |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Altstadtfriedhof Aschaffenburg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Brentano témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Franz Clemens Brentano (Marienberg am Rhein, 1838. január 16. – Zürich, 1917. március 17.) német filozófus és pszichológus.
Filozófiája
[szerkesztés]Németországban, Boppard közelében született. Elsősorban a pszichológiai kérdésekkel foglalkozik a tudatfilozófiában. A filozófia módszerét azonosítja a természettudományokéval. A világ jelenségeit két részre, fizikaira és pszichikaira osztja: a pszichikai jelenségek megkülönböztető tulajdonságát az intencionalitásban és a közvetlen megismerésben látja. Az utóbbi szerint a fizikai világra vonatkozó megfigyelések csak utólagos reflexió lévén lehetségesek, míg a belső észlelés közvetlen evidencián alapszik.
A mentális jelenségek szerinte háromfélék lehetnek:
- képzetek, melyek a tárgyaknak az elmében jelenlévő képeit jelentik;
- ítéletek, melyek valami valóságosságáról vagy valótlanságáról tett kijelentések;
- érzelmi-akarati jelenségek, melyek nem ítéleten, hanem érzelmeken alapuló elvetést vagy elfogadást jelentenek. Ilyen a szeretet vagy gyűlölet jelensége.
Az intencionalitás
[szerkesztés]A szó „valamire való irányultság”-ot jelent. Minden mentális tevékenységünk valamilyen „tárggyal” foglalkozik. A tudat adott tárgyra irányul, de az intencionalitás nem a tudat és tárgy viszonya, hanem csak a tudat beállítódása a tárgy megragadására. Nem jelenti tehát a viszonyban állók feltétlen létezését.
A fogalom központi szerepet játszik majd Edmund Husserl filozófiájában.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Az erkölcsi ismeret eredete; ford., bev. Mezei Balázs; Kossuth, Bp., 1994
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Брентано Франц, 2015. szeptember 28.
- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
