Františkovy Lázně
Az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része |
Františkovy Lázně | |||
Gyógyfürdő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Kerület | Karlovy Vary-i | ||
Járás | Chebi | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1793 | ||
Polgármester | Lenka Malkovská | ||
Irányítószám | 351 01 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5783 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 442 m | ||
Terület | 25.74 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 07′ 14″, k. h. 12° 21′ 07″50.120455°N 12.351815°EKoordináták: é. sz. 50° 07′ 14″, k. h. 12° 21′ 07″50.120455°N 12.351815°E | |||
Františkovy Lázně weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Františkovy Lázně témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Františkovy Lázně (németül Franzensbad) város Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában. Elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas gyógyfürdőjéről nevezetes. 2021 óta az Európa nagy fürdővárosai világörökségi helyszín része.[2]
A település részei
[szerkesztés]Közigazgatásilag a város részei Aleje-Zátiší, Dlouhé Mosty (Langenbruck), Dolní Lomany (Unterlohma), Horní Lomany (Oberlohma), Krapice (Kropitz), Slatina (Schlada) és Žírovice (Sirmitz).
Története
[szerkesztés]A Schlada település közelében fekvő forrásokata már a 15. században gyógyhatásúnak taartották, amit Georgius Agricola német tudós is említ írásaiban. Eger (a mai Cheb) városának közelsége miatt a gyógyvíz Egerwasser és Egerer Sauerbrunn néven vált ismertté, s a 18. században már németországszerte árusították. Az első fürdőépületet, egy kádfürdővel ellátott vendégfogadót, 1705-ben építették. A várost Franzensquelle néven I. Ferenc császár alapította 1793-ban. A gyógyfürdő forgalma a 19. század végén jelentősen megnövekedett, látogatottsága 1912-ben már 65 000 körül volt. A második világháború után a csehszlovák hatóságok a város német Franzensbad elnevezését Františkovy Lázněre módosították, német lakosságát a Beneš-dekrétumok alapján kitoloncolták, vagyonukat államosították. A kitoloncoltak nagyrészt Bajorországban és Türingiában telepedtek le. A kitelepítések miatt a város lakossága 3784 főről (1939) 1947-re 2282-re csökkent.
Az ásványi anyagokkal telített melegvíz a Komorní hůrka vulkáni utóműködésének terméke. Első leírását Anton Alois Palliardi publikálta 1848-ban (németül) Der Kammerbühl ein Vulkan bei Kaiser Franzensbad (A kamravulkán Františkovy Lázně mellett) címmel.[3] ]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Josef Löbel (1882–1940) osztrák orvos és író
- Itt született Peter Jacques svájci jazz-zenész
- Itt született Petra Edelmannová cseh politikus
Népessége
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 3070 | 4354 | 5608 | 3335 | 5192 | 5261 | 5497 | 5514 | 5187 | 5783 |
1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Képtár
[szerkesztés]-
Kaiserbad
-
Ferenc-forrás
-
Szent Péter és Pál evangélikus templom
-
A fürdő oszlopcsarnoka 1850-ben
-
I. Ferenc József emlékműve
-
Johann Wolfgang von Goethe emlékműve
-
A város közigazgatási területe
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
- ↑ The Great Spa Towns of Europe. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti